Szándék viszont van - ez immár nem kétséges
Csakhogy a körvonalazódó megoldás - félmegoldás. A Munkácsy-trilógia három képe közül ugyanis pillanatnyilag kettőt fenyeget az a veszély, hogy bármikor leakaszthatják a falról. A Krisztus Pilátus előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton, a Golgota pedig a neves műgyűjtő, Pákh Imre tulajdona. A Golgota képének már tavaly ősszel lejárt a letéti szerződése, azt nem hosszabbították meg, így a szó szoros és átvitt értelmében is függőben van. Pákh Imre továbbra is hallgat, nem nyilatkozik. Ám sokat sejtet az a két látogatás, ami a debreceni múzeumi berkekben nem titok. Az ismert műgyűjtő az elmúlt évben kétszer is figyelemre méltó társaságban kereste fel a Déri Múzeumban kiállított festményét. A Nemzeti Galéria főrestaurátorával és restaurátorával mérette fel a kép állapotát, de ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a világhírű londoni aukciósház, a Christie's két szakértőjével is megtekintette a debreceni kiállítótermet. Mindkét látogatás azt a sajtóban már megjelent feltételezést erősíti, hogy értékesíti a tulajdonába lévő Munkácsy alkotást.
Eközben a kulturális kormányzat alszik. Mintha abban a hitben ringatná magát, hogy a Golgota egyszer s mindenkorra Debrecen látványossága, s Pákh Imre csak papíron tart igényt a híres festmény tulajdonjogára. Legalábbis Baán László nem kapott megbízást, hogy e képének megvásárlásáról is tárgyaljon, és arról sem tud, hogy ezzel a feladattal mást megbíztak volna. A józanész különben is azt diktálná, hogy a festményegyüttes minden darabjáról ugyanaz a személy tárgyaljon.
Információink szerint a megbízást, hogy adott esetben Baán László egy műremek megvásárlásáról tárgyaljon, a Miniszterelnöki Hivatal és a kultúráért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma adhatja. Már csak azért is, mert a pénz, a nagy pénz náluk van. A Baán László vezette Szépművészeti Múzeum legnagyobb fogása saját erőből az utóbbi években egy óegyiptomi relief volt, de úgy tudjuk, erre is csak nagy nehezen tudták összeszedni-összekalapozni a százmillió forintot. A két Munkácsy festmény más nagyságrend. A Krisztus Pilátus előtt képet 1,1 milliárd forintra, a Golgotát 2,2 milliárd forintra biztosították. Ez ha nem is irányárat, de iránymutatást jelenthet, arra nézve, hogy mekkora lehet a tényleges piaci értékük.
Az amúgy is furcsa helyzet pikantériája, hogy a legújabb sajtóhírek szerint a kulturális kormányzat váratlanul, nagy titokban megvette Gustave Courbet egyik aktfestményét 4,5 milliárd forintért. Az összeg kísértetiesen hasonlít arra a számra, amennyit a Munkácsy Trilógia két festménye érhet. Feltettük a kérdést: inkább egy Courbet, mint két Munkácsy, de a konzervatív kormány kulturális tárcája nem kívánt részletekbe bocsátkozni a válogatási elveket illetően.
Nincs még egy olyan festő a világon, akinek életében olyan drágán keltek volna el képei, mint Munkácsy Mihálynak. A százhetven évvel ezelőtt született festőóriás most reneszánszát éli. A Munkácsy Alapítvány jóvoltából indított vándorkiállítás - amelynek 24. helyszíne most éppen Békéscsaba - hamarosan kétmilliomodik látogatóját köszönti. De Munkácsy nem csak a Kárpát-medencében hódit. Tavasszal Münchenben, ősszel Sanghajban nyílik műveiből kiállítás, jövőre pedig a moszkvai Puskin Múzeumban mutatják be Munkácsyt és korát. De már tervbe vették a párizsi és New York-i kiállítást is. Úgy látszik, mindenhol vevők Munkácsyra - kivéve a magyar kulturális kormányzatot.