A megkérdezett hazai cégvezetők - hét iparág közel 150 csúcsmenedzseréről van szó - 72 százaléka látja úgy, hogy a saját vállalatuk bevételei növekedni fognak a következő 12 hónapban, három éves távlatban pedig még nagyobb, 85 százalékos ez az arány. A munkahelyek bővítését 45 százalékuk tervezi. A PwC globális csapata által megkérdezett 1344 cégvezető nagyjából hasonló várakozással tekint a következő időszak elé: 85 százalékuk bizakodó, munkaerő-felvételt pedig 50 százalékuk tervez.
A felmérés alapjául szolgáló interjúkból kiderült, hogy elsősorban a saját kapacitásaik javítása miatt váltak bizakodóbbá a felsővezetők. Új piaci lehetőségekről, az ügyfélkapcsolatok fejlesztéséről, termék- illetve szolgáltatás-innovációról számoltak be, vagyis olyan tényezőkről, amelyeket saját erőfeszítéseiknek köszönhetnek. A PwC szerint az általános optimizmus nem abból fakad, hogy a vezetőket aggasztó gazdaságpolitikai tényezők elhárultak volna, azt sokkal inkább az ügyfelek, illetve a piacok felé fordulás és az önbizalom táplálja.
Amikor arról kérdezték őket, hogy mitől tartanak leginkább, akkor első helyen az adózást említették, pontosabban az adóterhelés emelkedését. Fájó pont még a cégeknek a túlszabályozottság, és potenciális kockázatként tekintenek az államháztartási hány, illetve az államadósság alakulására is - magyarul a kormányzati intézkedésekre. Ami a meglévő szabályokat illeti, itt azt várják, hogy azok átláthatóbbak legyenek, és a hatóságok következetesen hajtsák végre a jogszabályokban foglaltakat.
Megkérdeztük a felmérést bemutató szakembereket, az MGYOSZ és a MOSZ vezetőit, ők milyen várakozással tekintenek a következő kormányzati ciklusra. Szerintük amennyiben a Fidesz nyerné a választásokat - s erre a választói felmérések szerint nagy esély van jelenleg - akkor konfrontatív, vagy konszolidált gazdaságpolitika fogja jellemezni a következő négy évet? Futó Péter, az MGYOSZ elnöke úgy látja, egy újabb Fidesz-kormány a konszolidációra törekedne. Erre utal szerinte a Magyar Nemzeti Bank által múlt nyáron meghirdetett Növekedési Hitelprogram, amelynek keretében az első ütemben több mint 700 milliárd forintot helyeztek ki alacsony, maximum 2,5 százalékos kamat mellett a vállalkozásokhoz, a második ütemben pedig 2000 milliárdot szán erre az MNB. Futó Péter arra számít továbbá, hogy az európai uniós források felhasználása során az eddigieknél nagyobb arányban kerül majd közvetlenül a cégekhez a forrás. Szabó György a MOSZ képviseletében máshová helyezte a hangsúlyt, szerinte egy esetleges új Fidesz-kormánynak nincs oka változtatnia az eddig képviselt gazdaságpolitikán: amíg a globális gazdaságban nem áll be fordulat, a kormány intézkedéseinek „belső feszültségei nem derülnek ki". Hozzátette, az intézkedések közt több pozitív elem is található.