A szakértő emlékeztetett arra, hogy a nemrégiben leváltott elnököt, Viktor Janukovicsot éppen azért tudták elkergetni, mert erőszakot alkalmazott a saját népe ellen. Ha az új vezetés azzal kezdi regnálását, hogy vérbe folytja a krími oroszok mozgolódását, akkor elveszítené az erkölcsi alapot, hogy tovább vezesse az országot. Nagyon valószínű, hogy az ukrán vezetés inkább kivár és alkotmányos eszközökkel próbálja kezelni a válságot - tette hozzá.

Egyelőre nem lehet beazonosítani, hogy kik azok a fegyveresek, akik feltűntek néhány fontos krími objektum környékén, konkrétan a szevasztopoli és a szimferopoli repülőtéren. A beszámolók egyelőre zavarosak, de az biztosnak tűnik, hogy nem oroszországi katonák, hanem helyi oroszok, akik azért ragadtak fegyvert, mert úgy tudták, hogy ukrán belügyi erők érkeztek a Krím félszigetre. A háború a két állam között elvileg elképzelhető: Ukrajna a saját területeit ért támadásra, Oroszország pedig a 2010-ben elfogadott katonai doktrínájára hivatkozhat, amely szerint akár fegyverrel is, de meg kell védenie a határon túli oroszokat.

A konfliktus mélyülésére több jel is utal, például az, hogy az orosz parlament olyan kérdésekkel kezdett foglalkozni, hogy miként adhatnának állampolgárságot a krími oroszoknak, illetve, hogyan csatlakozhat egy idegen állam az anyaországhoz.
"Ezek azonban csak a nyomásgyakorlás eszközei, hiszen Oroszországnak annyira súlyos politikai árat kellene fizetnie egy esteleges háborúért, amit nem vállalhat. A racionális orosz magatartásba ez nem férhet bele" - hangsúlyozta.
A szakértő emlékeztetett: 1994-ben Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna aláírtak egy egyezményt, méghozzá a magyar fővárosban. A Budapesti Memorandumban Ukrajna megígérte, hogy leszereli a Szovjetunió szétesése után megmaradt atomfegyvereit, amiért cserébe a másik három állam pedig garantálta annak területi sérthetetlenségét és szuverenitását. Eddig ezzel nem nagyon foglalkozott a média, márpedig ez egy fontos dokumentum lehet a mostani konfliktusban.

A Krím félsziget bármiféle katonai beavatkozás nélkül is leszakadhat Ukrajnáról, ráadásul Oroszország "életben is tudná tartani" az újonnan létrejövő kvázi államot, hiszen közös határokkal bírnak. Ez az eshetőség is katasztrofális hatásokkal járna az ukrán államiságra, ezért valószínűbb, hogy végül úgy sikerül majd rendezni a helyzetet, hogy a félsziget és a többségben lévő orosz lakosság még szélesebb autonómiát kap Ukrajnától. "Nem gondolom, hogy a NATO-nak, az Európai Uniónak vagy az ENSZ-nek a diplomáciai lépéseket leszámítva bármiféle szerepe lenne a krími helyzet kapcsán" - mondta, hozzátéve, hogy most elsősorban Oroszországnak kellene lépnie és megszólalnia. Fontos lenne, hogy, akár maga Putyin elnök cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint orosz katonák léptek Ukrajna területére.
Az ukrán belügyminiszter Oroszország fegyveres behatolásának és megszállásnak tekinti a krími autonóm területen pénteken történteket. Arszen Avakov Facebook-oldalán kijelentette, hogy "az orosz hadiflotta egységei blokád alá vonták" a Belbek szevasztopoli nemzetközi repülőteret. "A repülőtéren belül ukrán katonák és határőrök tartózkodnak. Kívül álarcos fegyveres katonák jelzés nélküli egyenruhában vannak, nem titkolva ugyanakkor hovatartozásukat" - írta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy azt, ami a szevasztopoli repülőtéren történik, fegyveres behatolásnak és megszállásnak, mindenféle nemzetközi norma és megállapodás megsértésének tekinti. "Ez nyíltan a fegyveres vérontás kiprovokálását szolgálja egy szuverén állam területén" - szögezte le Avakov. Krími tatárok és oroszbarát aktivisták csaptak össze szerdán az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban. A krími lakosok két, egymással merőben szemben álló álláspontra helyezkedtek. Egy részük nem ismeri el az új kijevi vezetést, és azt akarja, hogy a Krím szakadjon el Ukrajnától. Mások Ukrajna területi egységének megőrzése mellett szállnak síkra, és azt mondják, hogy nem engedik meg a Krím elszakadását.