Dunda György arról, hogy Kárpátalján hogy élik meg az ukrajnai helyzetet

Az itt élő magyar fiatalok mindig is rettegtek az ukrán seregben való szolgálattól. Egyrészt a rossz államnyelvismeretük miatt, ugyanis a színmagyar falvakban gyakori, hogy a katonaköteles fiatalok egyáltalán nem tudnak ukránul. Másrészt teljesen idegennek érzik az Ukrajnáért való kiállást. Aki tehette, eddig is egyszerűen kivásárolta katonaköteles csemetéjét a kötelező sorkatonai szolgálat alól. A legtöbb magyar faluban ez úgy működik, hogy az ezért felelős hatósági személyt alkalmanként 100 dollárral lekenyerezik.

Általános mozgósítás egyelőre nincs, az önkéntesek jelentkezését várják, valamint listázzák azokat, akiket nagyobb baj esetén első körben behívhatnak. Ők azok a 40 év alattiak, akik már teljesítettek sorkatonai szolgálatot. A szerződéses katonáknak még a múlt hét elején kiosztották a gépfegyvereket, a szükséges felszerelést, s azt mondták, bármelyik pillanatban parancsot kaphatnak Kijevből, s akkor rögvest indulniuk kell. Már egy hete benn vannak a laktanyában, senkit nem engednek sehová.

Bár az első pánikroham lecsillapodott Kárpátalján, nyugodtságra semmi ok. A Krímben, valamint Ukrajna keleti, délkeleti orosz többségű régióiban szinte óránként változik a helyzet. A katonai veszély mellett azonban más is nyugtalanítja a helyi magyar közösséget. Nem tetszik nekik az ukrán mélynemzeti érzelmű erők hirtelen kárpátaljai térnyerése. A semmiből jött nem hivatalos félkatonai szervezetek képviselőinek fellépése riadalmat keltett az ország legnyugatibb megyéjében, s nem csak a magyarok és más kisebbségek körében.

A Jobb Szektor nevű mozgalom fegyverrel felszerelkezett emberei például kérés nélkül berontottak a Beregszászi Városi Tanács ülésére, s durva fenyegetőzésbe kezdtek. Van, ahol leszerelték a magyar helységnévtáblát. Ugyanők Ungváron egy póznához kötözték a csapi vámhivatal azóta lemondott vezetőjét. Állítólag 130 ezer dollárért vásárolta meg a szabadságát, s családjával azonnal Szlovákiába menekült. De ugyanez a szervezet tartott Kalasnyikov-használati nyílt kurzust a minap a megyei önkormányzat épületében, amelyet hetek óta elbarikádozott belülről, és blokád alatt tartja azt.

Ezek tehát a közvetlen veszélyek, amiknek most ki van téve a Kárpátalján élő magyarság. A kisebbségbarát nyelvtörvény eltörlése is hátrányosan érintheti a közösséget, amely közel száz iskolát működtet Kárpátalján. Biztató viszont, hogy bár orosz nyomásra, de Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő és házelnök nem írta alá a jogszabály megsemmisítéséről szóló parlamenti határozatot, s azt ígérte, amíg nem születik meg az új, addig a régi marad érvényben. Az új nyelvhasználati törvény megalkotásához már hozzá is láttak. A sietség abból fakad, hogy a szabad nyelvhasználatot biztosító jogszabállyal akarják megnyugtatni a többmilliós orosz kisebbséget és ezáltal közvetve Moszkvát is.

A vidék magyarjai félnek a válság gazdasági lecsapódásától is. Ennek negatív következményei már most is jól érzékelhetők. A hrivnya árfolyama jelentősen esett az elmúlt hetekben, és ez érezhető drágulást vont maga után. És ez csak a kezdet, mert Ukrajna elodázhatatlan nemzetközi hitelhez jutása még jobban fog fájni. Elkerülhetetlennek látszik a közműdíjak, elsősorban a gáz és a villany árának emelése, a nyugdíjkorhatár kitolása. Jelenleg a férfiak 60 évesen mehetnek nyugdíjba, ezt két évvel növelnék.

Csakhogy az ukrán férfiak átlagéletkora nem egészen 64 év. Eltörölnék a korkedvezményes nyugdíjat, szűkítenék a szociális ellátórendszer kiadásait, befagyasztanák a létminimum összegét, felfüggesztenék az állattenyésztők állami dotációját, megvonnák a túlóráért járó illetményeket, pluszadókat vetnének ki, jelentősen karcsúsítanák az állami szektort. Ezek mind-mind olyan intézkedések, melyek az ország valamennyi lakosát érzékenyen érintenék, noha Ukrajna így is Európa egyik legszegényebb országa.

A szerző a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese