- Ukrajna drámája mennyire befolyásolja a többi volt szovjet köztársaság, például Azerbajdzsán közéletét? Önök inkább Oroszország, vagy inkább a Nyugat felé orientálódnának?

- Tanulságok természetesen vannak. A volt szovjet tagországok közül talán a baltiak az egyedüliek, ahol már eldőlt minden, hiszen tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak. Mi úgy látjuk, hogy nem érett még meg az idő arra, hogy Azerbajdzsán és az EU viszonya a jelenleginél szorosabb legyen. Ugyanakkor az is tény, hogy kormányunk egyszer sem nyilvánította ki csatlakozási szándékát a Moszkva által kezdeményezett Eurázsiai Gazdasági Unióba. Ez az unió egyelőre csak a szavak szintjén létezik, valós tartalma egyelőre tisztázatlan.

- Magyarország tagja az EU-nak. Ezek szerint velünk sem szeretnének szorosabb kapcsolatokat ápolni?

- A magyar-azeri kormányközi vegyes bizottság legutóbbi ülésén, január végén, Bakuban megerősítettük, hogy különösen aktuálisnak tartjuk az AGRI projekt mielőbbi megvalósítását. E program keretében Magyarország, Románia, Grúzia és Azerbajdzsán állam-és kormányfői állapodtak meg arról, hogy a meglévő hálózaton keresztül földgázt szállítunk Grúziába. A kezdeti stádiumban évi 8 milliárd köbmétert. Grúzia Fekete-tengeri partvidékén cseppfolyósítanák a gázt és azt tankhajókon átszállítanák a román kikötőbe. Ott a gázt eredeti halmazállapotába visszaállítják és így kerül el Magyarországra és más uniós tagállamokba. A finanszírozás, az építés a négy ország között egyenlő arányban oszlana meg. A beruházások megvalósulásával oldódna az Oroszországtól való gázfüggőség és az Ukrajnával kapcsolatos politikai bizonytalanság.

- Önöknek érdekük is az energiahordozók exportja, nem?

- Az azeri GDP körülbelül 85 százaléka a földgáz és a nyersolaj kiviteléből származik. A gazdaságot ugyanakkor élénkítik az infrastrukturális beruházások is, amelyekben magyar vállalatok, mint például a Közgép, jelentős megrendelésekhez jutnak. A Közgép fővállalkozásában zajló építkezések egy része már el is indult és további megrendelésekre is számíthatnak.

- A magyar-azeri kapcsolatok 2010 után jókora lendületet kaptak. Akkoriban szó volt arról is, hogy magyar államkötvényeket vásárolnának. Megtették ezt?

- Erről valójában sosem volt szó. Magyarország nem kért ilyet és mi sosem ajánlottuk fel ezt a fajta pénzügyi együttműködést. Az erre vonatkozó hírek abszolút megalapozatlanok voltak. A magyar sajtót olvasván némelykor az a benyomásom, hogy hallatlanul túlbecsülik Azerbajdzsán képességeit, lehetőségeit. A két ország nagyjából egyforma nagyságú területtel és körülbelül azonos számú lakossal rendelkezik. A magyar költségvetés viszont körülbelül a háromszorosa a miénknek. Meg kell érteniük, hogy nem vagyunk se Katar, se Szaúd-Arábia. Vegyék kérem figyelembe, hogy egy millió menekültről, szülőföldjükről elűzött emberről is gondoskodnunk kell.

A teljes interjút keresse a Figyelő hetilap 10-dik számában.