A lap rámutatott, hogy az ukrán válság miatt több amerikai törvényhozó és energetikai vállalat is azt sürgeti, hogy az Egyesült Államok, az orosz befolyást csökkentendő, exportáljon földgázt Európába. Az amerikai palagázkészletek felfedezése kitermelése miatt esett az energiahordozó ára, és Washington fontolóra vette a gázexportra vonatkozó korlátozások eltörlését.

Az amerikai törvények értelmében a gáz szabadon exportálható Kanadába, Mexikóba, illetve a többi olyan országba, amely szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Ez a lehetőség egyelőre nem terjed ki Amerika európai szövetségeseire, de a washingtoni energiaügyi minisztérium rájuk is kiterjesztheti az engedélyt, ha úgy ítéli meg, hogy az összhangban áll a közérdekkel.

A lap szerint a tárca eddig hatot hagyott jóvá a hozzá beérkezett 21 exportengedély-kérelemből, amelyek közül az első jövőre lép majd életbe. Az energiaügyi minisztérium elvben felgyorsíthatja az engedélyek kiadásának ütemét és a kongresszus is segíthet a korlátozások enyhítésében Amerika európai szövetségeseinek esetében.

Az Egyesült Államok, amely még 2007-ben is importból fedezte gázfelhasználásnak 16 százalékát, az amerikai Energiainformációk Hivatala (EIA) szerint 2020-era nettó exportőrré válhat. A gázkivitel az amerikai külpolitikai érdekeket szolgálhatja a szükségleteinek mintegy 30 százalékát importáló Európában.

"De még ha a kormány jóvá is hagyná az export növelését, a pótlólagos gázcseppfolyósító és szállítási létesítmények létrehozása évekig tartana és több milliárd dollárba kerülne" - hívta fel a figyelmet a The New York Times.
"Mi több, Putyintól eltérően az amerikai tisztségviselők nem tudják majd diktálni az energetikai cégeknek, hogy hová és milyen áron adják el a gázukat" - tette hozzá.

A lap kitért arra is, hogy az energetikai cégek valószínűleg a japán, kínai és indiai gázeladásokat részesítenék előnyben, mert a gáz Ázsiában drágább, mint Európában. És ha az amerikai cégek mégis elárasztanák gázzal Európát, az orosz elnök nem állna tétlenül. Az amerikai exportra Oroszország egyebek között a gáz árának csökkentésével válaszolhatna, hogy megtartsa ügyfeleit.

A lap szerint az amerikai kormánynak a földgázexportot diplomáciája egyik összetevőjeként kellene alkalmaznia, amelynek egyúttal segítenie kellene a többi országot az energiatakarékosságban és a megújuló energia felhasználásában. Az amerikai külügyminisztériumban ebből a célból még Hillary Clinton vezetése alatt hozták létre az energiaforrások hivatalát.

"Az Obama-kormányzat biztosan segíthet a szövetségeseken azzal, hogy több gázt tesz számukra hozzáférhetővé, ám realistának kell lennie azzal kapcsolatban, hogy ezzel mit tud elérni" - áll a The New York Times szerkesztőségi cikkében.