Az épület egy nagyteremből és kisebb termekből áll. Az egykori egyetemi tantermek fölé védőépületet emeltek, amely egyben az ország első egyetemét bemutató kiállításnak is helyszínt biztosít - áll a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-nek az MTI-hez eljuttatott vasárnapi közleményében.

Az 1367-ben alapított és Zrínyi Miklós téli hadjárata idején, 1664-ben lerombolt középkori egyetem feltárása 1985-ben kezdődött. A G. Sándor Mária és Gerő Győző vezette ásatások során sikerült meghatározni a székesegyházhoz közeli 35 méter hosszú és 10 méter széles épület alaprajzát, miután ráleltek a nagyteremre, az aula magnára, az attól keletre és nyugatra fekvő egy-egy helyiségre, továbbá az északi oldali folyosóra.

A kutatók román kori falmaradványokat, oszlop- és szobortöredékeket, valamint egyebek mellett gótikus és reneszánsz emlékeket, faragványokat találtak, az Aranyos Mária-kápolnában pedig felfedezték az intézmény fenntartójának, Koppenbachi Vilmos pécsi püspöknek a síremlékét. Bár a feltárást követően hozzáláttak az épület helyreállításához is, a munkálatok befejezéséhez szükséges forrást a nemzeti vagyonkezelőnek 2011-ben sikerült biztosítania.

Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem középkorszakértője korábban az MTI-nek elmondta: az egykori intézmény nem hasonlított egy mai egyetemhez.

Az oktatás nem sok embert befogadó egyetemi épületekben folyt, hanem a most feltárthoz hasonló kisebb házakban, és két kézen meg lehet számolni, hány hallgatóról maradtak fenn írásos emlékek - jegyezte meg.
Felidézte, hogy a hazai felsőoktatás bölcsőjeként számon tartott, jogi kart és kánonjogi fakultást működtető középkori egyetem kérészéletűnek bizonyult: a püspök 1374-es halála után sokat veszített jelentőségéből, és valamikor a 14-15. század fordulóján meg is szűnt.