Tényleg elszakad a Krím-félsziget Ukrajnától?

válassz
2014-03-10 07:00
Ukrajnához vagy Oroszországhoz tartozzon a Krím-félsziget? - erről szóló népszavazást tartana a Krím parlament március 16-án, az eredmény viszont senkit sem kötelezne semmire. Az alaptörvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a félsziget Ukrajna része, és ahhoz hogy az ország bármelyik része leváljon, Kijevnek is hozzá kell járulnia. A közeli népszavazás emiatt feltehetően csak politikai nyomásgyakorlás, az elszakadás ugyanis senkinek, talán még Putyinnak sem áll érdekében.
Március 16-án két kérdésre kell válaszolniuk a Krím-félszigeten élőknek: akarják-e, hogy a félsziget az Orosz Föderációhoz csatlakozzon, illetve támogatják-e az 1992-es alkotmány visszaállítását, amely szerint a terület autonóm köztársaság, de Ukrajna fennhatósága alatt. A referendum eredménye boritékolható az orosz ajkúak többsége miatt, azonban - mint ahogyan arra Nagy Boldizsár nemzetközi jogász rámutatott - senkit sem kötelez semmire. Az ukrán alkotmány ugyanis egyértelműen fogalmaz: egy terület csak akkor szakadhat el az országtól, ha arra Kijev, azaz a központi kormány is áldását adja.

Miért fontos a Krím-félsziget?
Oroszország számára a Fekete-tengeri Flotta nemcsak délnyugati határainak védelmét illetően kulcsfontosságú, de egyben ez az orosz haditengerészet egyetlen olyan alakulata, amely képes erőt alkalmazni a Földközi-tenger térségében. Szevasztopol mély vizű, védett öbölben fekvő kikötője pedig olyan támaszpont, amely télen sem fagy be soha, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a haditengerészet az év minden napján bevethető legyen.

A területet még Nagy Katalin cárnő csatolta az orosz birodalomhoz a 18. század végén, de 1954-ben Nyikita Hruscsov, a szovjet állampárt első titkára Ukrajnának ajándékozta azt. A Szovjetunió széthullása után a Krím Ukrajnáé maradt, de a Fekete-tengeri Flotta maradhatott Szevasztopolban, és egy 2010-es szerződés értelmében Moszkva még legalább 2042-ig - ötéves hosszabbítási lehetőséggel - bérelheti a kikötőt. Szevasztopol egyetlen fekete-tengeri orosz alternatívája a közeli Novorosszijszk lehetne, de az ottani kikötőt gyakran erős szelek ostromolják, és a rossz időjárás miatt olykor le kell zárni azt. Másrészt egy ottani haditengerészeti támaszpont kialakítása dollármilliárdokat emésztene fel.

A flotta fontossága az utóbbi években sem csökkent. Putyin gyakran küldi a Szevasztopolban horgonyzó hadihajókat a Földközi-tenger térségébe, hogy jelezze: Oroszország még mindig világhatalom - mondta Lee Willett, a JaneÍs Navy International című haditengerészeti kiadvány szerkesztője. A flotta egyes hajói részt vettek a 2008-as orosz-grúz háborúban, szállítottak utánpótlást Bassár el-Aszad szíriai elnök erőinek, de csatlakoztak a Szomália partjainál folyó nemzetközi kalózellenes műveletekhez is. Szevasztopol emellett az orosz olajtankerek számára is fontos kikötő, míg a flotta feladatai között van a Fekete-tenger alá tervezett Déli Áramlat gázvezeték jövőbeli védelme is.

Joga van egy területnek különválnia?
Nagy Boldizsár a Figyelő Onlinenak kifejtette: az Ukrán alkotmány szerint a Krím-félsziget parlamentje bizonyos kérdésekben - így például a turizmus, a fogyasztóvédelem, az infrastruktúra, oktatás, valamint az egészségügy - önállóan dönthet, viszont a saját hovatartozását már nem határozhatja meg. Ehhez egy összukrajnai döntésre lenne szükség, azaz az ukrán belső jog szerint bármi is lesz március 16-án az eredmény, az nem lesz legitim.

A nemzetközi jog ráadásul igen következetes a kiválással kapcsolatos kérdésekben - mutatott rá Nagy Boldizsár. Egy ország természetesen bármikor dönthet úgy, hogy békés körülmények között szétszakad, és erről népszavazást is tart. A nemzetközi jog viszont elsődlegesen az országok területi épségét védi, így ha a szétválást nem hagyja jóvá a központi kormányzat, akkor nem tekinthető legitimnek a leválás. Skócia például egy közös akarat eredményeként válhat külön Nagy-Britanniától, erről a Krím-félsziget esetében szó sincs.

Egy terület különválásának jogszerűségét tehát az határozza meg, hogy alkotmányos volt-e a leszakadás vagy azt valamilyen külső erő támogatta. Észak-Ciprus esetében például a török befolyás egyértelmű volt, ezért a mai napig csak Törökország ismerte el ennek a területnek az önállóságát.

Veszélyes lehet az oroszok érvelése
Valgyimir Putyin orosz elnök több alkalommal is hangoztatta, hogy akár katonailag is hajlandó megvédeni az Ukrajnában élő orosz kisebbséget. Nagy Boldizsár szerint viszont az orosz elnök veszélyes terepre tévedt ezzel az érveléssel, hiszen a nemzetközi joggyakorlat szerint egy országnak nem szabad a határon túl élő kisebbségét arra buzdítani, hogy éljen az önrendelkezés jogával és csatlakozzon az anyaországhoz, mert a demokratikus berendezkedésű országokban élő kesebbségeknek nincs az önálló állam alapításra vagy más államhoz csatlakozásra jogosító önrendelkezési joga. A Velencei Bizottság például Magyarországot is figyelmeztette, hogy a határon túli magyarok iránt érzett felelősségnek vannak határai, s annak ki kell merülnie a kulturális támogatásban.

Puytinnak mindenesetre nem kell tartania komoly következményektől, miután az biztosra vehető, hogy a NATO katonailag nem avatkozik be a konfliktusba. A nemzetközi jog szerint kétféle szankció alkalmazható: retorzió, illetve represszália. A szankció nem barátságos, ám jogszerű lépés, mint például a beutazás megtagadása vagy vízumtilalom - ezek közül számos eszközzel már éltek is a nyugati hatalmak Oroszország ellen. Nem barátságos lépésnek tekinthető a G8-csúcs előkészítésének felfüggesztése is, sőt egyes hírek szerint az is felmerült, hogy Oroszországot kizárják a G8-ak közül. A represszália viszont jóval keményebb fellépés lenne: ebbe a kategóriába azok az intézkedések tartoznak, amelyek alapvetően jogszerűtlenek lennének, jogossá csak a másik fél - jelen esetben Oroszoszág - korábbi jogsértései tennék. Nagy Boldizsár szerint represszáliára nem kell számítani, ugyanis a NATO-nak és Putyinnak sem áll érdekében a katonai konfliktus.

A nemzetközi jogász szerint a mostani népszavazás politikai nyomásgyakorlás, valójában ugyanis Oroszoszág sem akarja, hogy a Krím-félsziget hozzá tartozzon. Az oroszoknak az az elsődleges céljuk, hogy ne kerüljön veszélybe a kikötőben állomásozó flotta.

Hasonlóan látják a helyzetet az orosz elemzők is, akik szerint Putyin erőteljes krími fellépését egyértelműen az motiválta, hogy attól tartott: az új ukrán kormány fel akarja mondani az orosz flotta bérleti szerződését. "Putyinnak minden oka megvolt rá, hogy ettől tartson. Az új ukrán kormány közeledni akar az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez azt jelentené, hogy a flottának mennie kell" - mondta Fjodor Lukjanov, a Russia in Global Affairs című moszkvai folyóirat szerkesztője, aki szerint Szevasztopol feladása hatalmas geopolitikai veszteség lenne az orosz elnöknek.

Mi várható?
Nagy Boldizsár szerint tehát a látszat elenére Oroszország nem arra törekszik, hogy bekebelezze a félszigetet, hanem hogy biztosítsa flottája ellátását. Úgy vélte, a végkimenetelt tekintve sok múlik majd azon, hogy a nyugati hatalmak hogyan értenek szót Putyinnal, valamint hogy Ukrajna mennyire közeledik majd újra Oroszországhoz. Nem kizárt ugyanis, hogy a két ország hamarosan ismét nagy barátságba kerül, ebben az esetben pedig az orosz elnök is megnyugodhat, hogy nem veszélyezteti semmi a szevasztopoli kikötőt.

Ha viszont Ukrajnának nem sikerül enyhíteni a feszültséget és az orosz nacionalisták tovább szítják a konfliktust, akkor elhúzódó válságra kell készülni. Létrejöhet például egy olyan helyzet, amelyben a Krím-félsziget Ukrajnához tartozik, de nem ismeri el a kijevi fennhatóságot. A félszigeten árnyéközigazgatást hozhatnak létre, nem fizetnének rendesen adót a központi költsgvetésbe, emiatt persze cserébe sem kapnának semmit Kijevtől. A hiányzó pénzeket Oroszország pótolhatja.

Nagy Boldizsár szerint bármelyik verzió érvényesül, nem valószínű, hogy pár év múlva Oroszországhoz tartozik majd a Krm-félsziget.