A nyelvtudás és a megfelelő hozzáállás a kulcs a külföldi ösztöndíjhoz - ez derül ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) friss felméréséből. A vezető hazai felsőoktatási szakmai műhely 400 jelenlegi és volt diákját kérdezte meg arról, hogy folytatott-e tanulmányokat külföldön. A felmérésből kiderül, hogy azok körében, akik külföldön is tanultak a felsőoktatásban töltött éveik során, 97 százalék beszél angolul, 75 százalék pedig németül (is). Nem rajzolódott ki viszont összefüggés a kutatásban azzal kapcsolatban, hogy milyen szakról vagy képzési területről jutnak ki többen külföldre. „Szinte ugyanolyan arányban nyertek el ösztöndíjakat bölcsész, orvos, vagy éppen közgazdász diákjaink" - ismertette a felmérés részleteit Szalai Zoltán, az MCC ügyvezető igazgatója.

Az MCC kutatásából az is kiderült, hogy a legtöbben nem az oktatási intézményüktől, hanem baráttól vagy ismerőstől értesültek az ösztöndíj-lehetőségekről. Az egyedi egyetemi előadás volt a második legtöbbet hivatkozott tájékozódási forrás, a harmadik helyen pedig az internet szerepel. Tanáraiktól csak kevesen szereztek információkat, a médiából pedig szinte senki nem tudott meg semmit a külföldi ösztöndíjakról, vagyis jelenleg zömében csak az aktívan érdeklődők értesülnek a külföldi tanulmányi lehetőségekről, a hallgatók összességéhez valószínűleg nem jutnak el az ezekről szóló hírek. „A kutatás megmutatta, hogy bizony proaktív érdeklődésre van szükség ahhoz, hogy valaki külföldön tanulhasson" - húzta alá Szalai Zoltán.

Pedig a külföldi tanulmány megtérül. Mutatja ezt, hogy a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es statisztikái szerint számottevően többet keresnek azok a diákok, akik tanulmányaik egy részét külföldön töltötték. Míg a külföldi tapasztalattal rendelkező frissdiplomások átlagos havi nettó jövedelme 226 130 forint, a tanulmányaikat csak Magyarországon végzők nem kevesebb mint 33 százalékkal kevesebbet, 169 030 forintot keresnek. Ám hiába a majdnem 60 ezer forintos nettó különbség, a diplomás pályakövetési adatok szerint csak minden tizedik diák (9,6 százalék) tanult külföldön is a hazai felsőoktatásban töltött évei alatt (az MCC diákjainak körében némileg kedvezőbben alakultak a számok: a Ba/Bsc-képzésben tanulók 12 százaléka, az Ma/Msc-s diákoknak pedig 38 százaléka tanult már valamilyen külföldi felsőoktatási intézményben).

A legnépszerűbb ösztöndíj egyébként az Erasmus, az MCC kutatása szerint az egyetemisták és főiskolások túlnyomó többsége, 72 százaléka az Európai Unió népszerű ösztöndíjával vett részt külföldi részképzésben. A második helyen - az Erasmustól rendesen lemaradva - a Német Felsőoktatási Csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjprogramjai szerepeltek; a diákok 15 százaléka jutott ki ezek segítségével külföldre. A harmadik helyen, 5 százalékkal, a különböző nyári egyetemek állnak, a sort pedig a közép-európai egyetemeket felölelő CEEPUS, az üzleti és közgazdasági képzésekre koncentráló CEMS, valamint az amerikai egyetemeket célzó Kellner követi.

Érdekesség, hogy az ösztöndíjprogramokban való részvétel elsődleges feltétele ugyan a nyelvtudás, ám az MCC kutatása szerint nincs szoros összefüggés a nyelvismeret és a leggyakrabban választott célországok között. Miközben a külföldi tanulmányokat végzettek szinte mindegyike beszél angolul, a leggyakoribb célpont nem valamelyik angol nyelvterület, hanem Németország; minden negyedik diák valamelyik német egyetemen tanult. Szalai Zoltán szerint az összefüggés hiányára az adhat magyarázatot, hogy Németországba számtalan ösztöndíjjal ki lehet jutni (Erasmus, DAAD, Baden-Württemberg stb.), miközben Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok felsőoktatási intézményei jóval nehezebben érhetőek el.