Az eredetileg másfél millió lakosnak tervezett új városközpont tíz éve áll készen, 300 ezer lakásának ugyanakkor alig tíz százalékát lakják, a felhőkarcolókkal, irodaházakkal, iskolákkal, üzletközpontokkal teli város így szellemvárosként hat. Soksávos útjain szinte nem közlekedik autó, csillogó reptere kong az ürességtől. A kietlenség még a Google térképszolgáltatásán is észlelhető.

A várost eredetileg azzal a céllal építették, hogy a környező szénbányák munkásainak jövőbeli otthonául szolgáljon. Az építkezés a központi kormány gazdaságösztönzési programjának része volt. Az évente 20 új város felépítését célul kitűző terv megvalósításával a városi lakosság arányát akarták növelni, a vidéken dolgozókat a városokba terelni, egyidejűleg enyhíteni a sokmilliós nagyvárosok zsúfoltságát. A városépítés a munkahelyek teremtése mellett ráadásul nagymértékben hozzájárult az építő- és ingatlanipar, ezáltal a kelet-ázsiai ország gazdaságának növekedéséhez.
A gazdaság szárnyalásával párhuzamosan ugyanakkor az elmúlt fél évtizedben az átlagos ingatlanárak megtriplázódtak Kína-szerte, s a túlfűtött ingatlanpiacot másfél év alatt sem sikerült lehűteni. A munkások számára a városi lakások - szociális támogatás mellett is - megfizethetetlenek, a más városokban lakók pedig ritkán adják fel otthonukat, hogy egy újba költözzenek. Ordosz esetében az is probléma, hogy az építkezések kivitelezését a városi kormány sok esetben ellenőrzött pénzügyi háttérrel nem rendelkező alvállalkozóknak adta ki. Ezek a hivatalos bankrendszeren kívüli, úgynevezett árnyékbankrendszer szereplőitől vettek fel projektjeikhez nagyarányú hiteleket, amelyeket most nem képesek visszafizetni, mivel az ingatlanokat és üzlethelyiségeket nem tudják értékesíteni.

A sanghaji értékpapírpiaci szaklap, a Shanghai Csengcsuan Pao szerint a visszafizetésre váró ordoszi kintlevőségek összege 2013 végén a 100 milliárd jüant (3,8 milliárd forint) is meghaladta, ezeknek akár a fele is rossz hitel lehet. Az építkezések befagyasztása a helyzet további romlásának első lépcsője, azonban a városnak hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia. Ordosz nem az egyetlen a lakos nélkül maradt városok sorában, ezekből tucatnyi van már Kínában. A szellemvárosok léte a gazdasági növekedés törékenységére is rámutat, a jelenség az ingatlanpiaci buborék létezése mellett érvelők egyik ütőkártyája. Hogy a városok jövője pontosan mi lesz, egyelőre nem tudni, ám egy nemrég nyilvánosságra hozott központi jelentés optimistán azt jósolja: a jövedelem növekedésével és a támogatott urbanizációval a következő években megtelnek lakosokkal.