A ház felidézi, hogy a legutóbbi felmérések alapján az oroszok 79 százaléka támogatja a Krím annektálását, és Putyin támogatottsága 72 százalékra, évek óta nem mért magasságba szökött. Az Eurasia szerint a Krím "kvázi-függetlensége" és/vagy laza államszövetsége Oroszországgal továbbra is elvi lehetőség, ám Putyin elszántnak látszik arra, hogy "zsebre tegye a Krímet".
A cég elemzőinek alapeseti forgatókönyve az, hogy Ukrajna - immár a Krím nélkül - ismét lépéseket tesz az Európai Unió felé, és az EU az Egyesült Államokkal együtt masszív politikai, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bekapcsolódósával pedig hasonlóan nagyarányú pénzügyi támogatást is nyújt Kijevnek. Putyin azonban várhatóan további erőfeszítéseket tesz Ukrajna nyugati orientációjának akadályozására. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Oroszország zavargásokat szít Kelet-Ukrajnában, és a májusi elnökválasztáson egy "baráti" jelöltet fog támogatni. Putyin emellett valószínűleg arra is játszik majd, hogy a várható készenléti IMF-hitelprogram végrehajtása kudarcba fullad, mert a kijevi kormány nem lesz képes a programhoz kapcsolódó feltételrendszert Kelet-Ukrajnában érvényesíttetni, és középtávon ismét orosz segítségért folyamodik - jósolják az Eurasia Group londoni szakértői. "Avatott kézzel végigjátszva" ennek a forgatókönyvnek van is esélye a sikerre, bár azt nagyon nehéz elképzelni, hogy bármely jövőbeni kijevi kormány ismét teljesen alá tudná vetni magát az "orosz direkciónak" - fogalmaznak az elemzők.
Az Eurasia szerint Putyin másik opciója az invázió Kelet-Ukrajnában; ennek valószínűségét a cég 40 százalékosra becsüli.
A ház szerint Oroszország könnyedén provokálhat a térségben olyan erőszakcselekményeket, amelyeket aztán ürügyként használhat fel a beavatkozásra, főleg akkor, ha Putyin arra a következtetésre jut, hogy csak így lehet megakadályozni az ukrán politika nyugati orientálódását. Az Eurasia Group szakértői szerint azonban Kelet-Ukrajna katonai inváziójának és megszállásának mindent egybevetve olyan ára lenne vérontás és gazdasági károk formájában, ami végül várhatóan visszatartja az orosz elnököt ettől a lépéstől. A cég szerint az EU-külügyminiszterek valószínűleg egyelőre meglehetősen enyhe szankciókról döntenek, köztük orosz illetékesek beutazási tilalmáról és külföldön tartott vagyoneszközeik befagyasztásáról. A listán jó eséllyel olyanok szerepelnek majd, akik közvetlenül részesei a hatalom megragadásának a Krímben, de Putyin néhány közelebbi munkatársát is érinthetik az EU-szankciók. Az Egyesült Államok emellett felgyorsíthatja a pénzmosással vagy alvilági kapcsolatokkal gyanúsított "prominens oroszok" elleni vádemelési eljárásokat.
Az Eurasia szakértői a következő egy hétben még nem várnak nyugati szankciókat orosz vállalatok ellen, ilyen lépések azonban a következő EU-csúcson a ház szerint már szóba kerülhetnek. A Krím néhány hét múlva várható orosz annektálása után az Egyesült Államok és az EU jelentősen kiszélesítheti a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott orosz illetékesek listáját, és erre a listára akkor már orosz cégek is rákerülhetnek. "Iráni stílusú", súlyos gazdasági szankciókat csak arra az esetre valószínűsítenek, ha Oroszország katonai inváziót hajt végre Kelet-Ukrajnában.
A ház forgatókönyve szerint Oroszország várhatóan szintén beutazási tilalmakkal válaszol a következő napokban, főleg olyan amerikaiak esetében, akiknek tevékenysége kapcsolódik például a guantánamói börtöntáborhoz. Nagyon kevés amerikai és uniós állampolgárnak vannak azonban pénzügyi eszközei Oroszországban, így Moszkva várhatóan valamilyen "aszimmetrikus" szankciókhoz folyamodik a nyugati vagyonbefagyasztások ellenlépéseként. Ez jelentheti egyes fegyverzetkorlátozási megállapodások végrehajtásának felfüggesztését vagy az Oroszországban tevékenykedő nyugati vállalatok munkájának nehezítését - áll az Eurasia előrejelzésében.
A cég szakértői szerint jelentős az esélye annak is, hogy Oroszország a következő hetekben nemfizetésre hivatkozva korlátozza Ukrajna földgázellátását. Oroszország jelenleg évi 110 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnán keresztül, ebből 80 milliárd köbméter Európába irányul. Ha a Gazprom az Ukrajnának szánt 30 milliárd köbméterből "lecsíp valamennyit", vagy éppen teljesen leállítja Ukrajna ellátását, akkor Ukrajna valószínűleg az Európának szánt gázszállításokat csapolná meg, növelve az európai földgázellátási hiány kialakulásának kockázatát, függően attól, hogy mennyi ideig tart az orosz szállítások korlátozása - jósolták az Eurasia Group stratégái.
Így szavaztak Krímben
A Krímben tartott vasárnapi népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon - derült ki annak az exit poll felmérésnek az eredményéből, amelyet a Kriminform helyi hírügynökség rendelt meg, és amelyet rögtön az urnazárás után tettek közé. A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 krími - köztük 50, a megyei jogú város, Szevasztopol - szavazókörénél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon.A felmérésben csaknem 60 ezer választó vett részt. Kijevi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A részvételi arány 81,36 százalék volt, ami csaknem kétszerese a 2012-es parlamenti választásokon résztvevők számának.