Egyenként 100 milliárd forintos kibocsátási keretmennyiséggel indult hétfőn útjára a Bónusz Magyar Államkötvény, mind a 4, mind a 6 éves futamidő esetén a jelzett mennyiséget bocsátja rendelkezésre a Magyar Államkincstár. A kibocsátás indulása alkalmából a belvárosi, Erzsébet téri állampénztári irodában tartott tájékoztatón Dancsó Józsefet, a kincstár elnökét kérdeztük a részletekről. Elmondta, hogy míg a már forgalomban lévő Prémium kötvénynél inflációhoz igazítottan alakul a kamat, addig a Bónusz esetében a diszkontkincstárjegyek 12 havi átlaghozama határozza meg a kamatbázist. Mindkét futamidő változó kamatozású, az első kamatperiódusban - amely 2015. április 20.-ig tart - a négyéves után 4,89 százalékot fizet az állam (az áprilisi időpontra tekintettel időarányosan természetesen ennél többet, 5,42 százalékot), míg a hatéves esetében 5,64 százalék az éves kamat, de az elszámoláskor 6,72 százalékot kapnak majd a befektetők az előbb említett okokból. A jegyzés egy évig tart.

Dancsó József a tájékoztatón kiemelte, hogy a most induló forint alapú magyar államkötvény, 100 százalékos biztonságot garantál a lakossági, vállalati befektetőknek, mind a tőkére, mind a kamatra garanciát vállal az állam. Kockázatmentességük, a piaci folyamatokhoz illeszkedő kamatozásuk, valamint a magyar megtakarítási szokásokba simuló futamidejük miatt (a belföldi megtakarítások átlagos futamideje 3-5 év közé tehető) a kincstár elnöke szerint nagyon népszerűek lehetnek ezek a papírok. Arra azonban nem vállalkozott, hogy megbecsülje, az ide áramló megtakarítások az egyre alacsonyabb kamat miatt fokozatosan apadó bankbetétekből, vagy már meglévő állampapír befektetésekből kerülhetnek-e át a Bónusz sorozatba. Ezt majd az idő eldönti - mondta kérdésünkre. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a betétekben tartott állomány utóbbi időben tapasztalt drasztikus csökkenése feltételezi, hogy a megtakarítási célú pénzek java része már megtalálhatta helyét más eszközökben. Ezért nem volna meglepetés, ha az új kötvény nagyobb arányban szívna el forrást más magyar államkötvényekből.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legott vásárolt is a kötvényből. Ezt tette legutóbb, az új Babakötvény kibocsátásakor is. A miniszter az eseményen hangsúlyozta, a kormánynak két fontos gazdaságpolitikai célja volt, az egyik, hogy az ország kikerüljön az adósságcsapdából, másik pedig a foglalkoztatás növelése. Utóbbi sikerét mutatja szerinte, utoljára 22 éve dolgoztak annyian - több mint 4 millióan - mint manapság. Az adósság esetében pedig a bruttó hazai termék 83 százalékáról sikerült 79 százalékra csökkenteni a mértéket, úgy, hogy közben átvették az önkormányzatok adósságát. Megjegyezte, a kormány intézkedéseinek köszönhetően a magánadósság (elsősorban lakossági) szintje is csökkent, például az árfolyamgát segítségével apadt a devizaadósság.

Az államkötvénypiaci célokról elmondta, hogy lehetőség szerint minél több belföldi, hazai vásárlója legyen az állampapíroknak. Megemlítette az olasz, japán példákat, ahol magas ugyan az adósság szintje (132, illetve 200 százalék), mégis kevésbé sérülékeny országokról van szó, mert jelentős mértékű a belső finanszírozás. Ebbe az irányba igyekszik elmozdulni a kormány is. Az arányok változtak az elmúlt években, a tavaly év végén kimutatott 1688 milliárd forint lakossági állampapír állomány több mint 300 százalékos növekedést jelentett ebben az időszakban.

Fontos, hogy a tartós befektetési számlákhoz kötötten megszerzett Bónusz kötvények után ugyanúgy érvényesíthető az adókedvezmény, mint a többi eszköz esetében. A miniszter kiemelte még, hogy a kötvény névértéke egy forint, vagyis nem kell kerek összeggel rendelkeznie a befektetőknek, ha ilyen kötvény kívánnak vásárolni.