Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kedden az MTI-hez eljuttatott közös közleményében azt írta: az Ab két egyéni panaszbeadványt utasított vissza pár napon belül, mindkettőt formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül. Az első indítvány a köztéri választási plakátokról szóló szabályokat támadta: azt kifogásolták benne, hogy a kereskedelmi plakátokra vonatkozó korlátozásokat rendeleti úton kiterjesztették a választási plakátokra, és ezzel önkényesen bővítették a választási eljárási törvény szerinti, meglévő korlátozásokat. "Nyilvánvaló, hogy ez a kampányolás lehetőségének korlátozása, és szoros összefüggésben áll a polgárok választójogának gyakorlásával" - írták, hozzátéve: az Ab szerint azonban ez nem elégséges indok az alkotmányossági felülvizsgálathoz, ezért érdemben nem foglalkozott vele.

A közlemény szerint a másik indítvány azzal foglalkozott, hogy a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárokat megkülönbözteti a szabályozás, ők levélben nem adhatják le szavazatukat. A panaszt arra hivatkozva utasította vissza a testület, hogy a külföldön tartózkodó panaszos nem érintett. Az Ab abszurd módon azért nem találta a beadványozót a jogsérelemmel érintettnek, mert a kifogásolt törvény kizárja őt a levélben szavazás lehetőségéből - fogalmaztak a jogvédők. Hozzáfűzték: a visszautasítás alapján kérdéses, hogy egyáltalán kikényszeríthető-e még Magyarországon a törvény előtti egyenlőség elve.

A harmadik beadvány szerint megalapozottan lehet feltételezni, hogy tömeges visszaélés történt a választópolgárok személyes adataival. A Nemzeti Választási Bizottság azonban úgy találta, hogy az ajánlásokkal való tömeges visszaélésekről szóló beszámolók ellenőrzése nem feladata. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pedig úgy foglalt állást, hogy aránytalanul nagy, a választások megtarthatóságát is veszélyeztető munkaterhet jelentene annak ellenőrzése, hogy volt-e olyan jelölt, aki személyes adatokkal visszaélve szerezte meg az induláshoz szükséges számú ajánlást - közölte a három szervezet.

Azt írták: ezek a döntések azt bizonyítják, hogy a jogvédők korábbi aggodalmai helyénvalóak voltak, és "az elvileg független, az alkotmányosságot védeni rendelt intézmények" a "kormányzat érdekeit szolgálják, ahelyett, hogy hatalmának korlátját jelentenék". Véleményük szerint "mindannyiunk alapvető jogaira veszélyes" az, hogy mindez a demokráciában legfontosabb közügy, a választással kapcsolatban történt meg.
Ezeknek az intézményeknek a döntései alapján gyakorlatilag megszűntek azok az eljárások és jogi mechanizmusok, amelyek alkalmasak az antidemokratikus döntéshozatal jogállamiságnak megfelelő, érdemi korrekciójára - írták a közleményben.