Ukrajna nagy részének pedig az Európai Unió, az Egyesült Államok és a nemzetközi hitelintézetek, főleg az IMF dobhatnak mentőövet. Ez technikai értelemben visszatérést jelent a 2013 novembere előtti helyzethez, amikor is az azóta megbukott ukrán államfő az államcsőd elől menekülve egy puha feltételeket támasztó hitel felvételéről próbált tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal és ezzel párhuzamosan az EU-val is egy pénzügyi csomagról. Viktor Janukovics ezt a feltételt szabta ahhoz, hogy november végén a vilniusi keleti partnerségi csúcson aláírja az Unióval a társulási és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást. Az IMF és az EU azonban nem engedett a zsarolásnak. Az európaiaknál az ütötte ki végleg a biztosítékot, amikor ukrán tárgyalópartnerük az összeg egy részét egy általa előre megadott svájci bankszámlára szerette volna átutaltatni. Janukovics végig abban bízott, hogy az ország geostratégiai jelentősége miatt az EU vagy Moszkva nem hagyja majd veszni - vélekedtek utólag uniós diplomaták a Figyelőnek.

UNIÓS MANKÓ
Az ukrán államfő a nyugati visszautasítás után elfogadta Vlagyimir Putyin 15 milliárd dolláros ajánlatát és az orosz gázszámla harmadával történő csökkentését. Egy, a Kijevnek gazdasági kérdésekben súgó német tanácsadó cég vezetője egyike volt azoknak a keveseknek, akik nem túlzottan bánkódtak az EU-val tervezett aláírás ukrán lemondása miatt. „Az EU éppen kulcsfontosságú megállapodásokat készült aláírni egy országgal, amely a csőd szélén állt. Ha néhány héttel később bekövetkezett volna a katasztrófa, akkor mindenki Európára és a szabad kereskedelemre kente volna azt" - magyarázza Ricardo Giucci, hogy miért érzett megkönnyebbülést a novemberi kudarc után.

Ukrajna gazdasági helyzete azonban azóta csak tovább romlott. Az ország devizatartalékai február végére történelmi mélységbe, 15,5 milliárd dollárra süllyedtek. Ez csak a kéthavi importszükséglet fedezésére és a rövid távú adósság kevesebb, mint a negyedének a törlesztésére elegendő. Elődjétől eltérően ugyanakkor a jelenlegi kijevi kormány a rövidtávon túlélést biztosító kölcsönökért cserébe kész elfogadni és végre is hajtani az IMF-programot, ami remények szerint néhány éven belül helyreállíthatja a gazdaság stabilitását.

A cikket teljes terjedelemben keresse a Figyelő 2014/12. számában.