Mindezzel együtt nem csúnya az adat, de nem jelenti azt, hogy felgyorsulna a bérfelzárkózás folyamat. Tapasztalataink szerint a jelenlegi kormányban sincs napirenden az erőltetett béremelés. Inkább arra koncentrálnak, hogyan lehet az embereknél maradó jövedelem minél nagyobb. Tehát nincs arról szó, hogy a magyarországi cégeket a gazdaság teljesítőképességét meghaladó béremelésekre kényszerítsék a jövőben, amit viszont a fizetések után, a nettó jövedelmek emelése érdekében végre lehet hajtani, azt végre fogják hajtani. Nem csak nálunk nem látszik az előbb említett okokból, hogy belátható időn belül sikerül elérni a hőn áhított uniós átlagbért. A fejlődő országokban, mint Magyarország, rövid távon továbbra is meg fogja előzni a termelékenység növekedési üteme a reálbérek növekedési ütemét - állapítja meg például egy tavaly publikált elemzésében a világ egy legnagyobb tanácsadó cége. A PwC szerint e folyamatban a változás csak később állhat be. Egyszer azonban beáll, s ennek eredményeképpen 2030-ra a fejlődők bérszínvonala érezhetően közelebb kerül a fejlettekhez. Ennek egyrészt a munkateljesítmény növekedése ágyaz meg, emellett a fejlődő államok árfolyamainak erősödése is hozzáteszi a magáét a felzárkózáshoz.

Részletek a Figyelő hetilap 13. számában.