Beköszöntött az allergiaszezon

Pollenszórás
Dr. Zalai Károly
2014-03-27 10:00
Az enyhe időjárás miatt korán kezdték szórni pollenjeiket a különféle fák, így az allergiásoknak a szokásosnál előbb kell felkészülni a védekezésre, ami az allergén növények és pázsitfüvek miatt az őszi fagyokig folytatódhat. Európában és hazánkban minden ötödik ember allergiás.


Az immunrendszer a szervezetbe kerülő idegen anyagokkal szemben (baktérium, gomba, vírus) ellenanyagokat termel, hogy hatástalanítsa azokat. Az allergia azonban a szervezet hibás immunválasza, melynek során immunglobulin (IgE) felszabadulásával gyulladásos reakció zajlik le. Tévhit tehát, hogy az allergia az immunrendszer gyengesége lenne.

Az allergiás hajlamot génjeinkben hordozzuk, de a túlérzékenység kialakulása a környezeti hatásoktól függ. Ahhoz, hogy az allergia valakiben kifejlődjön, szervezetének többször kell a kiváltó ágenssel (allergénnel) találkoznia. Már gyermekkorban megmutatkozhat a hajlam. Gyakori, hogy eltérő típusú allergiás betegségek követik egymást, például a szénanátha, az asztma, a bőrgyulladás, és nem ritka, hogy ezek a betegségek egyszerre jelentkeznek.

Az allergiás megbetegedések erős családi halmozódást mutatnak, egypetéjű ikreknél 70 százalék az esélye annak, hogy ugyanaz a típusú túlérzékenység mindkettőjüknél jelentkezik. Azoknál a gyermekeknél, ahol a szülők is allergiások, nagyobb eséllyel alakul ki a betegség, ám náluk a tünetek rendszerint súlyosabbak, mint felmenőiknél. Előfordulhat az is, hogy a mogyoróra érzékeny szülő gyermeke parlagfű-allergiás vagy ekcémás lesz.

ALLERGIÁS REAKCIÓ
Az allergiás reakciót számos allergén kiválthatja, köztük a növények pollenje, az állati szőr, a házi poratka, az ételek, egyes gyógyszerek. Ha pollen kerül a szervezetbe és érintkezik a nyálkahártyával, különböző anyagok (mediátorok) szabadulnak fel. Az allergiás reakciókért elsősorban a hisztamin a felelős, bármi is a kiváltó ok.

Előfordul a keresztreakció is, amikor az allergiás reakciót nem az eredetileg ismert allergén, hanem egy hozzá hasonló szerkezetű anyag váltja ki. Ez létrejöhet például hasonló növények vagy pollen és gyümölcs között. Megesik, hogy a parlagfűre érzékenyeknél a banán vagy a dinnye elfogyasztása produkál a pollen által kiváltotthoz hasonló tüneteket. Az allergia megjelenhet ajak-, nyelvduzzanat vagy viszketés formájában.

A BETEGSÉG TÍPUSAI
A leggyakoribb allergiás betegség a szénanátha (allergiás rhinitis). Megkülönböztetünk szezonális vagy időszakonként előforduló (intermittáló) és egész éven át tartó (perennialis), folyamatosan fennálló (perzisztáló) szénanáthát. A perennialis náthát kiváltó források leggyakrabban a házi por, az állati szőr, a penészgomba, a különböző kémiai anyagok.

A pollenszezonhoz kötött allergiás nátha időszaka márciusban, a mogyoró-, éger-, juhar-, nyár- és fűzfa virágzásával kezdődik el, a nyár elejéig folytatódik, kiegészülve a fűfélék, a rozs, a búza és egyéb más növények pollenszórásával. A legmagasabb allergenitása a pázsitfűféléknek, köztük az üröm- és parlagfűnek van. Ez utóbbi augusztusban és szeptemberben tombol. Az allergiásoknak érdemes beszerezniük egy pollennaptárt (gyógyszertár, internet stb.), és figyelni, hogy a tünetek jelentkezésekor milyen növények közelében tartózkodtak.

TÜNETEK
Az allergia jellegzetes tünetei: a tüsszögés, vízszerű orrfolyás, szem- és orrviszketés, torokkaparás és hallójárati viszketés, bőrviszketés, csalánkiütés, nehéz légzés, köhögés. Általános tünete a fejfájás és fáradékonyság. Mindez nagyon hasonlít a megfázás tüneteire, ezért fontos a betegség kivizsgálása, s a diagnózis után a megfelelő kezelés kiválasztása.

Az enyhe allergiás nátha egy-két óráig tart, kevés tünettel jár, gyakran kezelés nélkül is átvészelhető. A betegek legnagyobb része azonban közepes fokú allergiában szenved. Ilyenkor a tünetek a mindennapi tevékenységet zavarják. Jellemző a tartós orrdugulás, gyakori a fáradtságérzés is. A legsúlyosabb fokozatú allergia a mindennapi tevékenység elvégzését is gátolja, az alvás szinte lehetetlen. Az ebben szenvedőknek az életminősége jelentősen romlik. A panaszok intenzitása naponta, de akár napon belül is változhat. A pollenkoncentrációt ugyanis befolyásolhatja a szél, a csapadék, ezért érdemes figyelni a pollenjelentést.

MEGELŐZÉS
Az lenne a legjobb, ha a betegséget okozó allergéneket elkerülhetnénk, mivel az allergiát meggyógyítani nem lehet, csak a tüneteket tudják kezelni. Egy pollenben gazdag környékről történő elköltözés, vagy a kedvenc háziállattól való megválás a tapasztalatok szerint szinte lehetetlen. A házi poratka eltávolítására vannak ugyan módszerek, de ezek folyamatos és kitartó alkalmazása mellett is csak csökkenteni lehet a levegőben keringő atkaürüléket. Az élelmiszer- vagy foglalkozási allergének elkerülése valamivel egyszerűbb.

Amennyiben a megelőzésre, a pollenek kivédésére nincs lehetőség, a gyógyszeres kezelés válik szükségessé. A gyógyszeres kezelés alatt értjük az antihisztaminok, orrspray-k, szemcseppek, szteroidok és hörgőtágítók, vagy megfelelő esetben az immunterápia alkalmazását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kezelés kapcsán egyre nagyobb mennyiségben juttatnak be tisztított allergént a szervezetbe, így az hozzászokik, és az allergiás reakciók csökkennek vagy megszűnnek. Az antihisztaminok alkalmazása az allergiás terápia alappillére, ezek képesek enyhíteni az orrfolyást, az orrdugulást, a tüsszögést, a viszketést, a szemtüneteket.

Az újabb generációs antihisztaminok közül a Desloratadin (vényre kapható gyógyszer) és a Levocetirizin (vény nélkül kapható gyógyszer) már egy órán belül kifejti hatását, és fokozatosan csökkenti a kellemetlen tüneteket. A levocetirizint tartalmazó készítmények 6 éves kortól, a desloratadintartalmúak 12 éves kortól adhatók az allergiában szenvedő gyermekeknek is, ám azok alkalmazását szakorvossal kell megbeszélni.



Dr. Zalai Károly, gyógyszerész


Allergiás folyamat
Az immunglobulin E (IgE) az IgA-hoz hasonlóan a szérumban és a nyálkahártyákon található. Az IgE antitest az allergiás reakcióban játszik szerepet. Ezek között említhető a szénanátha, a krónikusan fennálló bőrgyulladás, az asztma. Ez utóbbi kialakulását vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja okozza. Az allergiás betegekben a különféle allergén anyagok (pollenek, állati szőrök, házi poratkák) ellen különféle allergénspecifikus IgE-k termelődnek. Ezek az ellenanyagok az allergénekkel és a nyálkahártyák sejtjeivel reakcióba lépnek. Ennek hatására szabadul fel a hisztamin, ez okozza a kellemetlen allergiás tüneteket.