„Vállalkozóként semmi jót nem várok a következő kormánytól és lényegtelen, hogy ki nyer, mert a makropénzügyeket illetően igen nehéz évek jönnek" - fogalmazza meg pesszimista prognózisát Raskó György közgazdász, agrárvállalkozó. A „nehéz évek alatt" lényegében további megszorításokkal számol, mert a külföldi cégeket, multikat és főleg a bankokat már szerinte kifosztotta az Orbán kormány. Miután az előző kabinet felélte a magánnyugdíj-megtakarításokat, a következő évek megszorításait szerinte döntően már a hazai vállalkozóknak és a tehetősebb polgároknak kell viselniük.
Raskó úgy becsüli, hogy ez a nehéz helyzet már 2015-ben bekövetkezhet, amikor vagyonadót vagy ehhez hasonlót vetnek majd ki a hazai nagy-polgárságra, vagyonosokra. A külföldi tőke sem siet majd befektetni, mert mint fogalmazott „Orbán iránt nulla a bizalom" - mondja a vállalkozó, aki az urnazárás előtt Fidesz győzelemre az előző kormány folytatására számít.



Marad - jobb híján - a külső hitelfelvétel, részben oroszoktól, araboktól, kínaiaktól, annak pedig a közgazdász szerint komoly ára lesz. „Orbánék tudják ezt, ezért megpróbálnak kiegyezésre törekedni a hazai nagy- és középvállalkozókkal" - állítja saját információi alapján is Raskó György. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy néhány gesztust tesznek ugyan, csökkentik az adminisztrációt és a kkv-kat sújtó adókat.

A nagy kérdés a külföldi tőke viselkedése lesz, ha ezt a kört meg tudja győzni Raskó szerint a régi új miniszterelnök, hogy vége az „unortodox" gazdaságpolitikának", jöhetnek új nagy befektetők, de ez Raskó György szerint „nem lesz könnyű történet".

Cégeit illetően azonban, egyet kivéve, nem kérek semmit a kormánytól. Egyedül azt, hogy az élelmiszer-gazdaságban legyen végre tisztességes versenykörnyezet, és kiszámítható intézkedések. „Nem kell több támogatás, hitel is van bőven és keresleti piac, ha hagynak bennünket fair körülmények között dolgozni, elboldogulunk" - ígéri a nagyvállalkozó, de azért egy nagyívű öntözés-fejlesztési programot, amelyről van is szó, üdvözítőnek tartana. Közgazdászként és exportőrként - a kormány helyében - folytatná a kivitelt ösztönző „gyenge forint" politikát, és a beruházást élénkítő hitelpolitikát is, de ezt - legalábbis elméletben - nem a jegybank, még csak nem is a kormány ügyének tartja.