Az eredmény nem lepte meg a bank elemzőit. Véleményük szerint piaci szemmel nézve egy újabb kétharmad a további hatalomkoncentráció miatt enyhén negatív eredménynek számítana. Ugyanakkor pozitív faktornak számít a politikai stabilitás, valamint az is, hogy a Fidesz elkötelezett a 3 százalékos GDP arányos hiánycél mellett. Az elemzők értékítélete szerint viszont a jobboldali pártok továbbra is folytathatják néhány szektor extra adóztatását, ami nyilvánvalóan negatív piaci szempontból. A közgazdászok nem számítanak arra, hogy az új kormány érdemben csökkentené a vállalati adóterhelést. Véleményük szerint, ha a gazdasági növekedés tempója gyorsul, s így a költségvetés bevételi oldalán enyhül a nyomás, akkor a kormány inkább a személyi jövedelemadót mérsékli tovább.

A devizahitelekre adott kormányzati megoldás feltehetően nem lesz radikális, viszont ennek terheit valószínűleg továbbra is a bankok viselik majd.

Az energia szektor átszervezése folytatódik, a kormány egyre jobban az ellenőrzése alá vonja majd az ágazatot. Ezzel párhuzamosan a szabályozott árakon keresztül továbbra is alacsonyan tartja az inflációt.

A GDP növekedésének fő hajtóereje az Európába irányuló kivitel marad. Gyorsul az uniós pénzek lehívása. A gazdaságpolitika irányvonala lényegében változatlan marad. Így a magánszektor beruházási hajlandósága továbbra is nyomott lesz.

A Citi elemzői szerint összességében a magyar növekedési kilátások gyengék maradnak régiós versenytársainkhoz képest.

SZLOVÉNIA

Kormányzati válság alakulhat ki a koalíciós partnerek nézetkülönbségei miatt. Ez akár előrehozott választásokhoz is vezethet.

CSEHORSZÁG

Az Európa Parlamenti (EP) választások előtt a liberális Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) megerősítette pozícióit nagyobbik koalíciós partnere, a szociáldemokraták (CSSD) rovására. Az ANO fokozza a nyomást a CSSD-n, ellene van a nagy állami költekezésnek. A szociáldemokraták ugyanakkor némileg kényszerhelyzetben vannak, hiszen a szénbányák privatizációja jelentős állami beavatkozást igényelne. Az EP választások ugyanakkor megmutathatják azt is, hogy valójában mekkora a támogatottsága a Polgári Demokrata Pártnak (ODS), amely az elmúlt csaknem 20 évben meghatározta az ország jobboldalának politizálását. Jelenleg az ODS az egyedüli párt, amely ellenzi Csehország eurózóna csatlakozását.

SZLOVÁKIA

Andrej Kiska meglepetésszerűen győzött a március végi elnökválasztáson. Kiska június 15-én lép hivatalba. A szavazáson csaknem 60 százalékot elérve verte meg a jelenlegi első miniszterelnököt, Robert Ficót. Ennek ellenére jelenleg kevés a valószínűsége annak, hogy az ellenzék sikeresen kiaknázza a helyzetben rejlő lehetőséget és nyerjen a 2016 márciusi általános választásokon. Nem tűnik reális forgatókönyvnek, hogy Andrej Kiska vállalná az „ellenzék hangja" szerepét. Kiskának nincs politikai múltja, így leendő elnöki tevékenységének megítélése hordoz némi bizonytalanságot. Ugyanakkor nem valószínű, hogy gátolná az ország demokratikus működését.

LENGYELORSZÁG

Az EP választásokkal kapcsolatos kampány már elkezdődött. A kormányzati gazdaságpolitikán azonban ennek jelei nem látszanak. A legfrissebb közvélemény kutatások szerint a Donald Tusk vezette liberál-konzervatív Polgári Platform (OP) 29 százalékot, míg az ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 28 százalékot kaphat. A makrogazdasági helyzet javul, így a kormány nem kényszerül fiskális lazításra. Ennek gátja az is, hogy Lengyelország továbbra is az Unió által indított túlzott deficit eljárás alatt van. A pénzügyi tárca áprilisban további költségvetési megszorításokat tervez annak érdekében, hogy az államháztartási hiány 2015-ben biztosan a GDP 3 százaléka alatt maradjon. Lengyelországban 2015 őszén tartanak általános választásokat.