„Valójában ezek miatt a jelenségek miatt vonult annyi ember az utcákra tiltakozni, nem pedig az EU miatt, egyszerűen képtelenség az embernek együtt élni ilyen fokú korrupcióval" - mondta Pavlo Sheremeta. „Az emberek nem csak egy új színt akarnak látni a falon, hanem ledönteni azt, és véget vetni a kormányzati korrupciónak." Az Ukrajnában elindult tisztulási folyamat a Janukovics kabinetnek majdnem minden korábbi tagját közvetlenül érinti.

A mintegy 99 millió dolláros vagyonnal rendelkező új belügyminiszter, Arsen Avakov szerint azonban a vizsgálatok némelyikét politikai célok motiválják. „Most már nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az alacsonyabb szintű hivatalnoki réteg ellenőrzésére" - nyilatkozta Pavel Kukhta kijevi közgazdász, hozzátéve, hogy „a magas pozíciók még az új kormány működése alatt is gyakran szívesség, vagy konkrét megvásárlás útján kerülnek kiosztásra". Avakov azonban egyelőre nem tartja fontosnak az új kormánytisztviselők átvizsgálását, mivel szerinte gyakorlatilag senki sem feddhetetlen az ukrán vezetésben.

A tisztulási folyamat ellenére azonban a helyi hivatalnokok továbbra is dolgoznak kenőpénzzel. Március 20-án egyikük 4500 dollárt követelt egy üzletembertől, hogy ne zárja be annak gyümölcslégyártó üzemét. A belügyminisztérium csak januárban és februárban 160 olyan esetben indított eljárást, melyben saját dolgozói is érintettek voltak, ebből 26 korrupcióval kapcsolatos.

Az elítélt tisztviselők mind félelem nélkül és értetlenül néznek szembe börtönbüntetésükkel. Ez is mutatja, hogy a kenőpénz és a visszaélések milyen alapvető részét képezik az ukrán gazdaságnak. Az azonban, hogy a hivatalnokok nem látják értelmét az őszinte munkának, nagyban magyarázható az átlag 280 dolláros havi fizetéssel, amelyet más úton kénytelenek kiegészíteni. Kukhta arról is beszámolt, hogy a vizsgálatok során sokan azon tanakodtak, kit kellene megvesztegetni a következmények elkerülése érdekében.

Egor Sobolev, a korrupció elleni küzdelem parlamenti bizottságának vezetője szerint a kormányzatot megtisztítani hivatott törvény április közepére áll majd össze. A cél, hogy minden hivatalnokot átvilágítsanak, ezt követően pedig a munkát kiterjesszék a korábbi tisztviselőkre is. Az azonban egyelőre még nem tisztázott, ki és hogyan fog határozni a vizsgálati alanyok kiválasztásáról.

Eközben a lakosság egyre önfejűbben reagál a kiszivárgó hírekre. Egy középiskolásokból álló, „Emberek Bírósága" elnevezésű csoport egy videó üzenetet tett közzé, melyben a helyi gyermekkórház egyik orvosát korrupcióval vádolják.
A mostani helyzet kialakulására ráadásul számos jel figyelmeztetett korábban. A Transparency International múlt júniusban jelentést adott ki, mely szerint „az emberek a sok évnyi bizalmatlanság sárgalapját mutatták föl a kormánynak. Minden harmadik ukrán polgár úgy nyilatkozik, kész kivonulni az utcára protestálni a jogaiért. A számok azt mutatják, a sárgalap könnyen pirossá válhat." A Globális Korrupciós Barométer 2013-as adatai szerint az ukránok 80 százaléka véli hatástalannak a visszaélések elleni küzdelmet.

Maga Putyin is úgy nyilatkozott, „a korrupció olyan méreteket öltött, amiről nem is álmodtunk volna" - mondta a tavalyi adatok alapján Ukrajnával együtt 127-ként rangsorolt ország elnöke. Bár kétségtelen, hogy a visszaélések Janukovics alatt érték el a negatív csúcsot, amikor 10 helyet estek vissza a listán, de ehhez kellett a Juscsenko éra is, amikor 40 helyet veszítettek.

Artem Nikitin orosz újságíró, jelenleg a Kommersant munkatársa. Korábban a Magazine "Itogi", az Usinenouvelle.com és a Novaya Gazeta közölte írásait.