A rekordgyorsasággal, alig 18 hónap alatt tető alá hozott európai bankunió olyan, mint a magyar narancs. Külsőre kissé éretlennek tűnik, és az íze sem az igazi. De minden tökéletlensége ellenére hamarosan valósággá válik. És radikálisan új környezetet teremt majd a valutaövezet 6 ezer bankja számára, amelyek egységes európai felügyelet alá kerülnek, és ha a helyzet úgy hozza, a szanálásukról is központilag, nem pedig nemzeti keretek között döntenek.

A bankunió ernyője alá kerülő pénzintézetek végleges száma attól függ majd, hogy hányan szavaznak a részvételre abból a tíz uniós tagállamból, amelyik nem tagja az egységes valutát használó övezetnek. Közülük egyelőre csak Nagy-Britannia jelezte, hogy nem vesz részt a vállalkozásban. A többiek, köztük Magyarország még nem vallottak színt. De ezt hamarosan meg kell tenniük, legalábbis ha ott akarnak lenni a startvonalnál, amikor az Európai Központi Bank előreláthatóan idén november 4-én átveszi az egységes bankfelügyeletet. Bár a magyar kormány csak a parlamenti választásokat követően fog érdemben foglalkozni a kérdéssel, és nyílván a másik kilenc ország álláspontja is befolyásolja majd a döntésében, több jelből mégis arra lehet következtetni, hogy valószínűleg nem leszünk ott a november eleji randevún.

Ehhez ugyanis legalább 5 hónappal a tényleges csatlakozás időpontja előtt, június elejéig hivatalosan kezdeményezni kellene a „szoros együttműködést" a leendő felügyelettel, az Európai Központi Bankkal. Nagyjából ennyi időt vesz igénybe a magyar bankok átvilágítása, és az átadás-átvétel lebonyolítása. Ha Magyarország nem akar lemaradni a frankfurti járat indulásáról, akkor a jegybanktörvény-módosítás tervezetének kíséretében legkésőbb június elejéig jelentkeznie kell az EKB-nál.

Ez persze önmagában még nem lenne kizáró ok, ám az uniós jogalkotók olyan rugalmas be- és kiléptetési rendszert alkottak, ami lényegében bármikor lehetővé teszi a csatlakozást, természetesen az öt hónapos átmenettel kalkulálva. És ezzel se szeri, se száma a lehetséges forgatókönyveknek. A bankunió második pillérének számító egységes bankszanálási mechanizmus például csak 2016. január 1. után kezd el majd ténylegesen működni, így diplomaták szerint a kormány akár 2015 júliusáig is kivárhat a döntéssel.

Gyévai Zoltán cikkét keresse a Figyelő hetilap 2014/15. számában.