Kínában már bőven 10 ezer kilométer felett jár a nagy sebességű (250 kilométer/óránál gyorsabb) vasúti hálózat hossza, és jövő év végére várhatóan már 18 ezer lesz, ez több mint duplája az európainak. Európában viszont a határokon átnyúló vonalak ritkaságszámba mennek, noha a franciák és a spanyolok jó példával jártak elöl tavaly decemberben, amikor összekapcsolták a két ország hálózatát. Ezáltal a Barcelona és Párizs közötti utazás vonattal 12 helyett már csak mintegy 6,5 óráig tart.
Az Alstom és a francia államvasutak, az SNCF megbízására a német Civity tanácsadó cég azt vizsgálta meg, hol érné meg leginkább a kontinensen a nagy sebességű vonalak fejlesztése. Annyit elöljáróban is elárulhatunk, hogy nem ott, ahol a magyar döntéshozók szerint erre szükség lenne. Bécs és a magyar főváros viszont, ha éppen is, de megérné kiépíteni a gyorsvasúti kapcsolatot egy új ágazati tanulmány szerint.
A tanácsadó cég szerint nagyon oda kell figyelni arra, hol éri meg nagy sebességű vonalakat építeni, sok helyen a 200 kilométer/óra is bőségesen elegendő, ez jobb megtérülési mutatókat ad. A megfelelő kihasználtság már csak azért is alapfeltétel, mert a megépítés után az üzemeltetési költségek is igen magasak.
Az európai nagysebességű fejlesztési tervekről és a projektek hatékonyságáról is olvashat a Figyelő 2013.04.10-én megjelenő számában.