A szocialista EP-képviselő hozzátette: "Horn Gyula büszke európai volt. Példátlan bátorsággal kezdte meg 1989-ben a vasfüggöny lebontását, és a keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból. (...) Hagyatékát ezentúl nemcsak a magyar emberek, de az Európai Parlament is őrzi." A terem elnevezését Tabajdi Csaba és Udo Bullman, a német szociáldemokraták brüsszeli vezetője kezdeményezte.
A Népszabadság múlt hét pénteken adott hírt arról, hogy termet nevezhetnek el Horn Gyuláról a strasbourgi intézmény épületében. A lap szerint Surján László, az EP magyar kereszténydemokrata alelnöke levélben fordult a testület tagjaihoz a döntés ellen érvelve. Azt írta: Horn Gyula megítélése megosztja a magyar társadalmat, a korábban betöltött szerepe, illetve az 1956 utáni tevékenysége miatt. A Népszabadság cikkére a Jobbik úgy reagált, hogy "az MSZP-nek nem azért kellene latba vetnie nemzetközi befolyását, hogy a pufajkás Horn Gyuláról nevezzenek el termet az Európai Parlamentben, hanem azért, hogy európai béreket és jogokat biztosítsanak Európa közepén". Novák Előd, a Jobbik alelnöke vasárnapi közleményében hozzátette: "a saját népe ellen a szovjetek oldalán fegyvert fogó" Horn Gyula nevét zászlajára tűző MSZP képtelen a megújulásra. Ha valóban termet neveznek el az EP-ben Horn Gyuláról, a Jobbik tiltakozásul kész elhelyezni ott a tömeggyilkos pufajkások áldozatainak fényképeit - közölte a párt.