Könnyen zavarba jöhet az a - mondjuk, természettudományos érdeklődésű - diák, aki előzetes tájékozódás nélkül csöppen valamelyik amerikai gimnáziumba. Nem pusztán azt kell eldöntenie ugyanis, hogy a biológia vagy inkább a fizika áll hozzá közelebb, tovább is kell szűkítenie, mit tanulna szívesen. Környezettudomány, anatómia vagy esetleg tengerbiológia órákra járna? Modern fizika vagy csillagászat? A tengerentúli oktatási rendszerben számos olyan tárgy közül választhatnak a diákok, amelyekkel itthon legfeljebb hobbiszinten foglalkoznak. Az utóbbi évek trendjeihez hasonlóan az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett továbbra is a német, az olasz vagy a spanyol és a francia iskolák hódítanak, az igények terén ugyanakkor megfigyelhetőek változások.

Az oktatási rendszer sajátosságai miatt különböző érvek szólhatnak egyik vagy másik ország mellett. Németországban például a hazai rendszerhez hasonlóan gimnáziumok és szakközépiskolák működnek és kötött az órarend - egyedül a nyelv vagy a művészeti tárgyak választhatók. Az iskolai szemeszterek ideje azonban tartományonként különbözik, ami időben rugalmassá teszi a kiutazást. Mivel az országban kiemelkedő a medicina és műszaki tudományok oktatása, elsősorban azon németül beszélő tanulók számára ajánlott, akik ilyen jellegű felsőoktatási képzésbe mennének tovább. Franciaország előnye a világ nagyobb városaiban megtalálható francia iskolák hálózatában rejlik. Ezekben az intézményekben mindenhol ugyanazt tanítják, a megkezdett tanulmányok tehát zökkenőmentesen folytathatók akár más országokban is.

A részletekről - jelentkezési határidőről, tudnivalókról, a külföldön tanuló diákok tapasztalatairól - olcashat a Figyelő hetilap 2014/17. számában.