A forrongó dél-kelet ukrajnai területeken élők közel fele úgy véli, Oroszország a genfi megbeszélések ellenére sem hagy fel az agresszióval, s katonai csapataival igenis bevonul ukrán területekre, derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből. A válaszadók 48 százaléka reálisnak tartja a fegyveres konfliktus veszélyét, a megkérdezettek 20 százaléka azt mondta, elkerülhetetlen a polgárháborús vérontás.

Kárpátaljáról csaknem háromszáz fős különítményt vezényeltek a keleti megyék határához. Vannak köztük magyarok is. Belovics Béla, aki az ukrán-magyar határ menti Csap kisvárosban él, már egy hónapja Harkiv megye határában teljesít szolgálatot. A közelmúltig a munkácsi katonai zenekarnak volt a tagja, a krími konfliktus kezdetekor gyorsan összeverbuváltak mindenkit, akit találtak, s egy gyorstalpaló után már mentek is a frontra. Még most sem hiszi el, hogy nemrég klarinét volt a kezében, ma pedig már Kalasnyikovval kell muzsikálnia.

„Rémálom ez az egész, ami velünk és körülöttünk történik" - mondja a 35 éves, magyar nemzetiségű katona. „Félünk, nincs mit titkolni. Tizenhat éve vagyok szerződéses katona, de a zenészezred tagjaként nem voltunk klasszikus bakák, most meg hirtelen tankparancsnokot faragtak belőlem. Azt mondták a feletteseink, ha bármilyen akadályba ütközünk, gondolkodás, mérlegelés nélkül tüzeljünk! Amennyiben engedünk a túlerőnek, mint ahogyan az Kramatorszkban és Szlovjanszkban történt kollégáinkkal, akik nem kockáztatták az életüket és inkább megadták magukat az oroszbarát egységeknek, súlyos ítéletre számíthatunk. Katonai bíróság elé citálnak, azzal riogatnak, hogy akár életfogytiglan is járhat, ha megijedünk és megadjuk magunkat" - osztotta meg félelmeit lapunkkal a katona.

A cikket keresse a Figyelő hetilap 2014/17. számában.