Vlagyimir Putyin először bekebelezte Grúziát. A világ megbocsátott neki, hiszen Oroszország túl fontos volt ahhoz, hogy a Nyugat elengedje. Utána felfalta a Krímet. A világ jóváhagyta, hiszen a félsziget régen is Oroszországhoz tartozott. Putyin most Ukrajna keleti részébe szivárgott be. A világ hezitál. A beszivárgás ugyanis nem azonos az invázióval. Ugyanakkor, ha a Nyugat most nem néz szembe az orosz elnökkel, akkor könnyen a saját kapui előtt találhatja őt.

A kelet ukrajnai rendőrőrsöket a hétvégén oroszbarát tüntetők rohamozták meg. Okos lépés volt, ugyanis ezzel lehetetlen helyzetbe hozták a kijevi kormányt. Putyin arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna a polgárháború küszöbére sodródott. Ha az ország kormánya nem képes kezelni a helyzetet, akkor kiteszi magát annak a vádnak, hogy nem tud rendet tartani a saját határain belül. Az ukrán haderő azonban rosszul felkészített, így ha erőt alkalmaz, könnyen eszkalálódhat a válság és még több vér folyhat. Mindkét esetben Kijev a vesztes fél.

Moszkva azt bizonygatja, hogy nem volt része a szlovijanszki és a gorlivkai hétvégi akciókban. Ez valószínűtlen. A támadások szervezettek voltak és olyan stratégiailag fontos célpontok ellen irányultak, ahol nem nagyon volt ellenállás. Csakúgy, mint 6 héttel ezelőtt a Krímben, a csapatok jelzés nélküli egyenruhában, orosz fegyverekkel hajtották végre az akciót. Orosz ügynökök tűntek fel, ők szervezték a tüntetéseket. Oroszország hetek óta folytatja ezeket az akciókat Ukrajnában, néha bizony Gogol műveire emlékeztetően abszurd módon. Április 6-án például „helyi emberek" megrohamozták a harkivi helyhatóság épületeit, aztán később derült ki, hogy a városi operát foglalták el.

További részletek a Figyelő hetilap 2014/17. számában.