A napokban született brüsszeli döntés alapján van némi reménysugár, hogy újra elővehetik a terveket a bevásárlóközpont- és fáruház-építők. Az Európai Bizottság ugyanis újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen, egyebek között a plázastop miatt. (A többi ügyről lásd: Permanens háború - Figyelő, 2014/16. szám.) A kérdésben a brüsszeli testület felszólító levelet küldött Budapestre, de a tartalmát lapzártánkig nem hozták itthon nyilvánosságra, így az okokat csak tippelik a reménykedő fejlesztők, kereskedők. Kifogás lehet például, hogy a boltnyitási tilalom sérti valamely vállalkozástípus érdekeit, vagy főként a nemzetközi hiper- és szupermarketláncok ellen irányul. A jogszabály érzékeny pontja, hogy a vidékfejlesztési és nemzetgazdasági tárca illetékeseiből álló bizottság egyedi felmentéseket adhat. Ad is, ami szálka lehet a versenyegyenlőségért aggódó brüsszeli bürokraták szemében. Okkal: a törvény első évében 106 kérelemből 51 beruházást engedélyezett, 55-öt viszont elkaszált a bizottság. Az előbbiek között öt darab 30 ezer négyzetméteresnél nagyobb is volt, azaz nem minden plázát torpedóztak meg a döntéshozók. A második évben 136 kérelemből 70 esetben kaptak a beruházók a stop alól mentességet, míg a kikosarazottak között szinte kizárólag kisebb élelmiszerboltokat, diszkontokat találni - legfőképpen az összes, 28 kérelmével elhajtott Lidlt. A plázastop miatt jobb híján tétlenül ultizó építőknek azonban az uniós eljárás hallatán még korai lenne a malteroskanálért nyúlni. Az ügy ugyanis több évig is elhúzódhat.

Részletek a Figyelő hetilap 2014/18. számában.