Május 6-án tartjotta alakuló ülését az új Parlament, és bár az őszi önkormányzati választások lezárultáig lesznek még kétséges mandátumok (egyelőre nem tudjuk például, ki kerül majd Bajnai Gordon helyére), annyi biztosan látszik, a női képviselők aránya nem fogja meghaladni a 10 százalékot. Nem kell nőjogi aktivistának lennünk annak belátásához, mennyire egészségtelen ez a helyzet: bár a lakosság több mint fele nő, arányuk a törvényhozásban alig 10 százalék, a helyzet valószínűleg a kormányapparátusban sem lesz jobb. A probléma természetesen nem elszigetelt, sokkal inkább manifesztációja a női egyenjogúság megoldatlan, sőt, kellő hangsúllyal ki sem mondott kérdésének a teljes társadalomban. Ennek apropóján cikksorozatunkban a felálló új Országgyűlésbe bejutott pártok egy-egy női képviselőjét kérdeztük tapasztalataikról, véleményükről, javaslataikról.
Szükség van a fiatal, női politikusokra
Bár az MSZP-ben működik a női kvóta, van ifjúsági kvóta is, melyet Demeter legalább olyan fontosnak tart. Elengedhetetlen ugyanis, hogy mindig legyen utánpótlás, frissítés, hogy megjelenhessenek az új nézőpontok, új vélemények. „Ebbe bele is kell kényszerítsük magunkat" - mondja. Ezt személy szerint fontosnak tartja, elmondása szerint 15-20 év múlva már nem szeretne a reflektorfényben politizálni, azt tartaná nagy eredménynek, ha addigra sikerülne fiatalokat bevezetnie a politika világába, és őket tudná támogatni.
Fiatalok mellett természetesen nagy szükség van a nőkre, megfigyelése szerint a választók szívesen fogadják a női jelölteket, szívesen nyílnak meg feléjük, szívesen beszélgetnek velük. A nők színt tudnak vinni a politikába, ezáltal képesek csökkenteni a választói apátiát. A helyi politikában egyébként több a nő, mint az országosban. Ennek oka Demeter szerint egyrészt gyakorlati, sok nő nem szívesen vállalja az időbeosztással és földrajzi távolsággal kapcsolatos nehézségeket. Másrészt az országos politika kultúrája „borzasztó, és visszafelé fejlődik". A helyi politikában emberibb a hangnem, nem annyira jellemző a sárdobálás, több az együttműködés, a problémacentrikus gondolkodás.
Az eddigi parlamenti hangnemet ezzel szemben felháborítónak és megengedhetetlennek látja, nem csak a nőkkel, a férfiakkal szemben is. „Senkit nem lehet semmilyen mivoltában megalázni és lenézni." Ez lesz első képviselői ciklusa, de nem tart a konfliktusoktól. „Ha beszólnak, fognak kapni egy nagyon jó választ. Remélem, hogy nem lesz ilyen, ha mégis előfordul, kőkeményen kell válaszolni. Nem magunk miatt, hanem azokért, akiket a hétköznapokban ér ilyen támadás, és nem tudják kellőképpen hallatni a hangjukat." A parlamenti stílus mintát jelent az egész társadalom számára, ezért különösen káros, ha a képviselők rossz példával járnak elöl - véli.
A politikusi szerep
„A mozgalmi munkát nagyon szeretem, ezt a jellegű tevékenységet fogom folytatni a jövőben is." A jó politikusnak járnia kell az országot, kapcsolatban kell maradnia a választókkal: „Nem szabad bezárkózni a Parlamentbe, a saját pártba. Engem a villamoson, a buszon meg fognak találni." Be kell vinni a választók véleményét a nagypolitikába. A Fidesz-kormány egyik legnagyobb hibája Demeter szerint éppen ez, nem csak az ellenzék és a civil szervezetek javaslataira nem fogékony, de a társadalomban meglévő szegénységet és szomorúságot sem akarja látni.
 |
Szintén rendkívül fontosnak tartja a lelkiismeretes munkát a törvényhozásban, és mélyen átérzi a felelősséget, amit a pozíció jelent. Nem akar olyan képviselő lenni, aki csak a fizetésért jár a Parlamentbe, aki vakon szavaz a frakcióutasításnak megfelelően, anélkül, hogy pontosan tudná és átérezné, milyen fontos kérdésekről van szó. „Nem szabad, hogy napi rutinná váljon egyetlen törvényjavaslat sem. Látni kell, hogy ott minden betű egy embert és egy emberi sorsot jelent" - mondja.
Ahogy országos politikai szerepvállalása nőtt, a bulvár is felfedezte magának, internetes szavazáson politikus-szépségversenyt nyert, az egyik bulvárlap pedig „szoci Angelina Jolie"-ként aposztrofálta. A képviselőnő az ilyen típusú figyelemben lehetőséget lát, lehetőséget arra, hogy minél többen megismerjék, minél több emberrel beszélgethessen és minél több alkalommal fejthesse ki véleményét; a fenti jelzők nem zavarják, „aranyos dolognak" tartja őket.
Ettől eltekintve személyesen nőként soha nem tapasztalt se pozitív, se negatív megkülönböztetést. Leszámítva akkor, mikor politikusi pályája előtt katonai vezető szakra szeretett volna menni, de erre nőként nem volt lehetősége. (A helyzet azóta megváltozott, ma már nők is jelentkezhetnek.) A női kvótát amúgy támogatja, többek közt azért, mert a sztereotípiákkal ellentétben a nők közt is van versengés, a kvóta pedig alkalmas ennek tompítására, mivel bizonyos számú helyet fenntart számukra.
Jó irányban haladunk a teljes esélyegyenlőség felé, pontosabban haladtunk, Demeter szerint az elmúlt négy évben komoly visszalépések történtek. A Fidesz világnézete e tekintetben ókonzervatív, a nők helyét „a fakanálnál jelölték ki", a kormánypártok család-definíciója pedig elavult, nem felel meg a társadalmi valóságnak és kirekesztő. Bőven lenne tehát még tennivaló, több, ingyenes bölcsődei helyre lenne szükség, támogatni kellene a családbarát munkahelyek létrejöttét, és a szülési szabadságot férfiak számára is elérhetővé kellene tenni, hogy jobban tudják támogatni várandós párjukat.
A honvédelem ügye
„Katonának készültem" - mondja. Azonban mikor pályaválasztás előtt állt, a szolnoki repülőtiszti főiskolára éppen nem volt felvétel, katonai vezető szakra pedig nők akkor még nem jelentkezhettek. „Legfőbb motivációm az volt, hogy a hazát szolgáljam, és védelmet nyújtsak az embereknek." Ez a cél vezérelte akkor is, amikor a politika felé fordult, ráadásul politikusként ismét közel kerülhetett a honvédelem területéhez. Különösen fontosnak tartja a katonaság ügyét, mivel a Honvédség jelenleg borzasztó állapotban van. Az elmúlt négy évben akkora forráskivonást szenvedett el a terület, ami egy egész éves költségvetésének felel meg. A haditechnika és a személyi felszerelések elavultak, alacsonyak a fizetések, az illetmények mértéke évek óta nem nőtt. „Rengeteg a sértett ember. Ha így megy tovább, a Honvédség teljesen le fog amortizálódni." A legnagyobb probléma jelenleg a honvédelem területén tapasztalható teljes koncepciótlanság. A Honvédség feladatrendszerét pontosan meg kell határozni a hozzárendelt szükséges forrásokkal együtt, és ezeket a forrásokat biztosítani kellene. Az előző kormány elvette a szolgálati nyugdíjakat, a nyugdíjasokat ezzel belekényszerítette a tartalékos rendszerbe, mely ráadásul jelenleg rosszul működik. A szolgálati nyugdíjakat vissza kellene adni, lehetőséget kellene biztosítani a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, hiszen olyan emberekről van szó, akik készek életüket kockáztatni hazájukért, ráadásul sok esetben komoly fizikai igénybevételnek vannak kitéve. Az önkéntes tartalékosi rendszer módosításra szorul, az Orbán-kabinet ugyanis műveleti és védelmi tartalékosokra osztotta az állományt, pedig a tartalékosok közt sem kiképzésben sem felszereltségben nem volna szabad különbséget tenni.
Bár tisztában van vele, hogy a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége mellett az ellenzéknek meglehetősen kicsi a mozgástere, reméli, képesek lesznek majd változásokat elérni, komoly sikerként értékelné, ha a következő négy évben a katonaságot illető kérdésekben előre tudnának lépni.
Demeter Márta
1983-ben született, Budapesten
A Gábor Dénes Főiskola műszaki informatika szakán biztonságszervező szakirányon szerzett diplomát, jelenleg a Zsigmond Király Főiskolán hallgat politológiát.
2010 óta az MSZP Zuglói Szervezetének elnökségi tagja
2012 óta az MSZP országos elnökségének tagja
2014 óta parlamenti képviselő