Magyarország uniós csatlakozása után lépett be a Jobbikba Dúró Dóra, mivel az volt az egyetlen olyan párt, amelyik a megvalósult formában ellenezte azt. Dúró figyelmét azért is felkeltette a párt, mert főként fiatalokból állt, és „kardinálisan eltért" más formációktól. 2010 óta tagja a Parlamentnek, mindkét gyermekét képviselőként szülte, a harmadik érkezését idén nyárra várja. A nőkkel kapcsolatos egyik legsúlyosabb problémának azt látja, mennyire nem megoldott az anyaság, a családalapítás és a munkavállalás összeegyeztetése: kevés az óvodai férőhely, a munkáltatókat nem ösztönzik arra, hogy gyermekes nőket foglalkoztassanak, és az állam nem támogatja hosszú távon, kiszámíthatóan a gyermekvállalást.
Május 6-án tartotta alakuló ülését az új Parlament, és bár az őszi önkormányzati választások lezárultáig lesznek még kétséges mandátumok (egyelőre nem tudjuk például, ki kerül majd Bajnai Gordon helyére), annyi biztosan látszik, a női képviselők aránya nem fogja meghaladni a 10 százalékot. Nem kell nőjogi aktivistának lennünk annak belátásához, mennyire egészségtelen ez a helyzet: bár a lakosság több mint fele nő, arányuk a törvényhozásban alig 10 százalék, a helyzet valószínűleg a kormányapparátusban sem lesz jobb. A probléma természetesen nem elszigetelt, sokkal inkább manifesztációja a női egyenjogúság megoldatlan, sőt, kellő hangsúllyal ki sem mondott kérdésének a teljes társadalomban. Ennek apropóján cikksorozatunkban a felálló új Országgyűlésbe bejutott pártok egy-egy női képviselőjét kérdeztük tapasztalataikról, véleményükről, javaslataikról.

A kulturális bizottság elnöke
A parlamenti frakciók közti egyezkedések során a Jobbik szerezte meg a kulturális bizottság vezetését, melyet a következő négy évben Dúró Dóra fog ellátni. A bizottság feladatkörébe tartoznak majd az oktatással kapcsolatos ügyek, Dúró pártja Oktatási Kabinetjének elnöke, így magáénak érzi a feladatot. Támadásokra számít a többi politikai erő részéről azért, mert pártja szerezte meg a kulturális bizottságot; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy az MSZP önként mondott le erről a pozícióról a nemzetbiztonsági bizottság vezetésének fejében.

A Jobbik egyik komoly érdeme, hogy olyan kérdéseket, témákat vitt be a közbeszédbe és a politikai diskurzusba, melyekről korábban nem beszélt senki, vagy amelyek tabunak számítottak - véli a képviselőnő. Ezt a stratégiát akarja folytatni a kulturális bizottság élén, hiszen pont az oktatás területén rengeteg olyan kérdés van, amelyekről jelenleg nem beszélünk eleget. Ezek például az iskolák hétköznapjaival kapcsolatosak, több figyelmet kell fordítani az iskolai erőszakra és a fegyelmezés kérdésére. Vitát kell nyitni a romák oktatásáról, az integráció és a szegregáció hatásairól. Megoldást kell találni arra a problémára, hogy sok gyerek úgy kerül a középiskolába, hogy alig tud olvasni, de legalábbis alig érti, amit olvas.
Bizottsági elnökként olyan kulturális tényezőkre fordíthat majd figyelmet, mint hogy változtatni kell sok férfi gondolkodásmódján a családi munkamegosztás kérdésében. Ha egy családban a nő dolgozik (és Dúró szerint ösztönözni kell a nők munkához jutását a demográfiai mutatók javításához is), akkor a férfinak természetesen ki kell vennie a részét a házimunkából. Ennek megvalósulásához fontos, milyen apa- és férfiképet mutat fel a média, milyen idealizált férfikép él a társadalomban.

Anyaként a Parlamentben
Mindkét gyermekét képviselőként hozta világra, ez egy átlagos dolgozó nőhöz viszonyítva nehéz dilemma elé állította. Az országgyűlési képviselőkre külön jogállási törvény vonatkozik, így gyesre nem mehetnek. Mandátumáról lemondhatott volna, de akkor nem kapja vissza. Végül a lelkiismeretére hallgatott, megtartotta a mandátumát, arra az időre pedig, amikor nem tudott dolgozni, nem vette fel a tiszteletdíját. A Parlament korántsem mondható családbarát munkahelynek, hiába a hatalmas épület, nincsen egyetlen pelenkázóhelyiség sem. Általában férje gyermekorvos édesanyja vigyázott a gyerekre, amíg ő az ülésteremben volt: „Mikor a gyerek éhes lett anyósom írt egy SMS-t, kiszaladtam, megetettem, aztán visszamentem." Lennének bőven intézkedések, amelyek segítenék a Parlamentben dolgozó nők helyzetét, azonban nem ott kell elkezdeni. „Aki minimálbérből él, annak sokkal nagyobb segítségre van szüksége a gyereknevelésben" - mondja.
Inzultus érte már az országgyűlésben, volt, amikor azt kiabálták neki: „Hol a gyereked? Miért nem a gyerekeddel vagy?" De szolidaritást is tapasztalt, például egy eset után az LMP-s Ertsey Katalin kért szót, hogy leteremtse a fideszes képviselőt, aki beszólt neki. Negatív megkülönböztetést amúgy sohasem tapasztalt, nőként és anyaként sem. Bár különösen az országos politikában kevés a nő, Dúró szerint ez néha előny. „A férfiak díjazzák azokat a nőket, akikkel együtt dolgoznak." Elmondása szerint a Jobbikban különösen sok támogatást kapott, volt, hogy férje (a szintén jobbikos Novák Előd) az elnökségi ülésre vitte be a kisfiukat, mikor máshogy nem tudták megoldani a felügyeletet. Férje egyébként mindenben segíti, kiveszi részét a házimunkából és a gyereknevelésből, és sok segítséget kapnak szüleiktől is.

A kvóta nem megoldás
„Szerintem megalázó a nőknek" - mondja a női kvótáról. A férfiak ugyanis nem tekintenék partnernek azokat a nőket, akik kvóta mellett értek el valamit, mivel azt gondolnák, nem a saját érdemeiknek köszönhetően tartanak ott, ahol.. Felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy az önkormányzati politikában jobb a helyzet, mint a Parlamentben, mely a vidéki képviselők számára „távmunka", ezt sok nő nem akarja vállalni. Ráadásul a nők Magyarországon idegenkednek a politikától: „Konfliktusos közeg, nőknek kevésbé fekszik, inkább távol tartják magukat."
A nemi összetétel egyébként is mellékes, mivel a pártlogika a meghatározó; hiába lenne több nő, nem változna semmi. Dúró emlékeztet arra, amikor javaslatot terjesztettek be, hogy a várandós nők és a kisgyerekkel érkezők élvezzenek elsőbbséget közintézményekben. Ennek bevezetése költségvetési forrást nem igényelt volna, csupán némi szervezést, a többi párt (a női képviselőket beleértve) mégis leszavazta, mivel „éppen ki utálja jobban a Jobbikot verseny volt".

Ha több a munka, több a gyerek
Mára megfordult az a szabály, amely az előző század első felében még érvényben volt, miszerint minél kevesebb nő dolgozik egy társadalomban, annál több gyerek születik: ma minél több nő dolgozik, annál magasabb a termékenység. A nőket ezért munkához kell juttatni, ha el akarjuk kerülni a demográfiai katasztrófát. Dúró szerint nagyon fontos, hogy „segítsük világra a tervezett gyerekeket", felmérések szerint a fiatalok sok esetben két-három gyereket terveznek, „aztán jó, ha egy megszületik". A nők munkához jutását elősegítené, ha az állam ösztönözné a munkáltatókat, ha a családbarát munkahelyek kedvezményeket kapnának vagy előnyben részesülnének állami pályázatokon. A „családbarát munkahely" besorolású cégeknél biztosítani kellene a rugalmas munkaidőt és a szabadságot órára lebontva is kivehetnék a dolgozók.
Növelni kellene a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát, mivel jelenleg borzasztó nagy a túljelentkezés, és kevés gyerek jár bölcsődébe, az OECD országokban átlagosan minden harmadik, míg Magyarországon csupán minden tizedik. A gyerekneveléshez szükséges cikkek körét a Jobbik szerint a legalacsonyabb, 5 százalékos áfakulcs alá kellene sorolni, mivel a gyermekekre nem csak az első években, de később is sokat kell költeni, ez nagy segítség lenne a családoknak, ráadásul kiszámíthatóságot és biztonságot jelentene, ami növelné a gyerekvállalási hajlandóságot. Általában kijelenthető, hogy a modern társadalmakban akkor nő a gyerekvállalás, ha mindkét szülő dolgozik, ha biztos a munkahely, ha a gyerek nem jelent hátrányt, és ha a gyerek felügyelete könnyen megoldható.

Dúró Dóra

• 1987-ben született, Szentesen
• Diplomáját az ELTE politológia szakán szerezte
• A Jobbik szóvivője és Oktatási Kabinetjének elnöke
• 2010 óta tagja a Parlamentnek, mindkét ciklus legfiatalabb képviselője