 |
A szerb külügy közleménye szerint a két külügyminiszter megerősítette az országok közötti pozitív kapcsolat tényét. Szerbia külpolitikájában megpróbál egyensúlyozni az EU és Oroszország között, márpedig a mostani ukrajnai események komoly kihívást jelentenek erre az egyensúlyozó politikára nézve.
Külügyminiszterként adott első interjújában Dačić a múlt héten kiemelte, hogy Szerbia semleges marad az EU és Oroszország közötti „nézeteltérésben." A szerb diplomácia az ukrán válság kezdete óta nem nyilvánul meg a véres konfliktussal kapcsolatban, így próbálja fenntartani a kigyensúlyozott kapcsolatot mindkét féllel.
Szerbia idén januárban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az EU-val, és abban reménykedik, hogy a folymaat 2020-ig lezárul. Ugyanakkor Szerbia gázellátása nagyrészt Oroszországtól függ, illetve Szerbia és Oroszország hagyományos diplomáciai szövetségesnek tekinthetőek.
Tomislav Nikolić szerb államfő eközben találkozott Szergej Nariskinnel, a moszkvai országgyűlés elnökével, és biztosította, hogy hazája megérti Oroszország pozícióját az ukrajnai konfliktusban. Nikolić dicsérte a szívélyes orosz-szerb kapcsolatot, és jelezte, Szerbia érdekelt a Déli Áramlat gázvezeték építési munkáinak felgyorsításában. Nikolić kifejtette, hogy a projekt hosszabb távon garantálja Szerbia energiabiztonságát, és segíti az ország gyengélkedő gazdaságát.
A szerb és az orosz tudományos élet vezetőinek május 6-i tanácskozásán Nariskin megköszönte Szerbia és a szerb politikusok támogatását. Kifejezte háláját, amiért Szerbia nem állt az Oroszországot sújtó amerikai és EU szankciók mögé, amelyeket beszédében „teljesen törvényellenesnek" nevezett. „Meggyőződésem, hogy a szerb politikusok objektívan követik az ukrajnai eseményeket, és azokból pontos következtetéseket vonnak le," tette hozzá.
Korábban az USA és az EU is azzal vádolta Valgyimir Putyin moszkvai kormányát, hogy támogatja a szeparatisták akcióit a nagyrészt orosz anyanyelvű Kelet-Ukrajnában.