Valójában az a csoda, ha bárki meglepődik ezen az összefüggésen, ugyanis a NAFTA elsődleges célja éppen a további gazdasági integráció elősegítése. Az orvosi felhasználásra szánt marihuána legalizálása és szabályozása Kanadában és az Államokban is csökkentette a feketekereskedelmi forgalmukat, amit csak tovább erősítenek majd az újabb döntések. Kolorádóban és Washingtonban máris legalizálták a marihuána rekreációs célú felhasználását, s a sort sok más állam követheti hamarosan.

Mindeközben mintha a mexikói farmerek mindezt figyelmen kívül hagyták volna, és a csökkenő feketepiaci keresletre reagálva áttértek a mák termesztésére. Mindennek eredménye az lett, hogy az olcsó heroin elárasztotta Amerikát és Kanadát, miközben ezek kereslete is folyamatosan emelkedik.

Más gazdák a kukoricáról váltottak marihuána termesztésre, ami ezerszeres hasznot hoz számukra. Ennek fő oka az volt, hogy a szabadkereskedelmi kapcsolatok révén Mexikót ellepték az olcsó amerikai mezőgazdasági termékek, azaz a farmereknek váltaniuk kellett. Természetesen a sokkal jövedelmezőbb marihuánát választották.

Lényegében a NAFTA a maquiladoras-ok (vámmentes szabadkereskedelmi övezetekben működő vállalatok) elburjánzását generálta Észak-Mexikóban és masszív emelkedést a határon zajló kereskedelmi forgalomban. Azaz ideális környezetet teremtett, hogy a határon felélénküljön a drog- és a fegyverkereskedelem.

A kormányzati reakciók természetesen a drogellenes háborúnak adtak hátszelet, aminek eredményeként közel 100.000 mexikói halt meg, vagy tűnt el droggal kapcsolatos erőszak miatt, illetve rengeteg embert zártak börtönbe. Részben ennek is köszönhető, hogy Amerikában a legmagasabb a bebörtönzött népesség aránya - összesen két millióan vannak a rácsok mögött. A droghasználók között a fecskendők révén az AIDS vírus is egyre jobban terjed, ami újabb ezrek életét követelte már.

A NAFTA 20 éves évfordulójára készülve észre kellene vennie mindenkinek, hogy a drogkereskedelem az integrált gazdaságunk része lett, ami XXI. századi drogpolitikai válaszokat követel. Vonatkozó programok sora képes elősegíteni a károk enyhítését (főként a közegészségügyi és megelőzési projektek), ám ezeken felül szükség van egy Észak-Amerikai Drogpolitikai Megállapodásra is (North American Drug Policy Agreement). Ennek elsődleges célja a hatékony felelősség megosztás lenne. A társadalmi fejlődés és az egészségügyi ellátás kiterjesztése révén érhető el a kereslet tartós csökkenése, ami a drogkereskedelemhez kötődő erőszakot is visszaszorítaná.

Donald MacPherson a Kanadai Drogügyi Koalíció igazgatója.