Kína számára a befektetések középtávon is remek pozíciót jelenhetnek, hogy a további vállalkozásokban is részt vehessenek, azaz a régió fejlődését testközelből ellenőrizhessék. A kínai terjeszkedés természetesen máris aggódó hangokat csalogatott elő a moszkvai eliten belül, aminek a politikai félelmek mellett az is az oka, hogy az orosz tőke így lemaradhat az infrastrukturális beruházásokról.
Azt azonban le kell szögezni, hogy Kína nem aktuálpolitikai céloktól vezérelve jelent meg a félszigeten. Már a tavalyi év végén, bőven az orosz annexió előtt aláírtak egy megállapodást Ukrajnával egy krími kikötő létrehozásáról, valamint a szevasztopoli horgászparadicsom felújításáról. A mostani megállapodás a korábbi tervek megvalósulását is garantálhatják.
A keleti nagyhatalmak közeledése mellett további aggasztó jel lehet, hogy már közvetlen harcászati vonatkozása is van az együttműködésnek. A szintén a Krímen található Feodosiia városának hajógyára már tavaly leszállított Kína számára egy 350 millió dollár értékű kétéltű hadihajót, amit hamarosan követhet a második romboló. Kína e szerződések megújítására tett kísérlete egyelőre elhalt az orosz döntéshozókon, de azt senki sem gondolhatja, hogy ezzel felhagytak volna a flotta építésével
A projekt profitabilitása kérdéses, ezért Kína számára kulcsfontosságú, hogy hosszú távon megvesse lábát a régióban - vázolja a kínai érdekeket Mikhail Blinkin, a Közlekedési, Gazdasági és Politikai Intézet igazgatója. Jelenleg kétségkívül Kína a világelső az utak, hidak építése terén, köszönhetően a rendkívül olcsó munkaerőnek, de semmilyen technológiai jellegű versenyelőnnyel nem rendelkeznek. Mindez roppant nehézzé teszi majd, hogy a közreműködő orosz vállalatok megfelelően alakítsák a piaci viszonyokat a beruházás gyors megtérüléséhez.
Egro Polov és Denis Skorobogatko a Kommersant újságírói.