Az e területen működő intézmények és civilszervezetek azonban mégsem elégedettek maradéktalanul. Úgy tapasztalják, hogy az állami irányítás sokszor lassan és bizalmatlanul reagál a szakmai kezdeményezésekre. Mint mondják, a pénzek 2010 óta folyamatosan apadtak, ritkábban üléseznek a miniszté¬riumi delegáltakkal működő fórumok, a kézi vezérlésű rendszer miatt pedig lassabban írják ki a pályázatokat, vontatott a döntéshozatal, emiatt kevesebb idő jut a programok megvalósítására. Kormos Dénes, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézete Regionális Tehetségpontjának vezetője - miközben üdvözli, hogy a szocialista kormány által indított kezdeményezést az Orbán-kabinet nem dobta ki az ablakon - ugyancsak sajnálja, hogy 2008-hoz képest kevesebb hazai támogatás jut a tehetségek gondozására.

A szakember 2002-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés oktatásért felelős alelnökeként kollégáival elindította az első hazai térségi tehetségsegítő hálózatot. Ez adta az indíttatást, hogy országos szinten is kezdeményezze egy hasonló célú program létrehozását. A Tiszaújvárosban élő biológia-rajz szakos tanár, kutató-fejlesztő pedagógus 2006-ban szocialista színekben került az Országgyűlésbe, az oktatási bizottság tagja s az iskolai esélyegyenlőségi albizottság elnöke volt. E minőségében kezdeményezte 2008-ban a Nemzeti Tehetség Program elindítását, amelyről a határozatot aztán az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el.

Azóta széles körű szakmai hálózat épült ki, több százezer ifjú tehetség vesz részt különböző programokban, s több tízezer pedagógus és más szakember segíti a fejlesztésüket, ám 2010 után Kormos Dénes szerint „kicsit megdöccent a munka". A tehetségprogram pályázatait addig az Oktatásért Közalapítvány szervezte. A pályáztatás kifejezetten szakmai elven és viszonylag gyorsan működött. „A pályázatokat egy hónapon belül elbírálták a szakemberek, a következő hónapban pedig már a pályázók számláján volt a támogatás" - mondta lapunknak. Minthogy a közalapítványt az Orbán-kormány megszüntette, ezt követően elég hányatott helyzet alakult ki, ugyanis a pénzek kezelését átvevő Wekerle Sándor Alapkezelő sem létezik ma már. Lapunk megkereste a program koordinálásában részt vevő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató-helyettesét, hogy reagáljon a kritikákra. Szvathné Szalay Márta hangsúlyozta: a pályázatokról való döntés a jogszabályoknak megfelelően az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott eljárásrend alapján történik, az érintett területek szakmai képviselőinek aktív közreműködésével. A szaktárca és a részt vállaló szervezetek is a gyors és szakmailag megalapozott döntésben érdekeltek.

A főigazgató-helyettes szerint a kormány számára prioritás a tehetséggondozás, ezért is tartotta fontosnak Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, hogy ő maga adja át a tehetséggondozásban kiemelkedő szerepet nyújtó pedagógusoknak a Bonis Bona (Tehetségekért) életműdíjakat. A főigazgató-helyettes bizakodik, hogy a tavalyinál is több magánszemély ajánlja fel az idén tehetséggondozás céljára személyi jövedelemadója második egy százalékát a tehetségprogram kiemelt költségvetési előirányzata számára. 2013-ban 349 637 magánszemély ajánlotta fel adója egy százalékát a programra, összesen 1,38 milliárd forintot.

További részletek az e heti Figyelőben.