Az európai választók úgyszólván nem vettek tudomást a szemük láttára a földből kinövő óriásról.
A legutóbbi, 2009-es európai voksoláson például minden korábbinál alacsonyabb szintre, 43 százalékra süllyedt a részvételi arány, és félő, hogy a mostani kampány egy-két figyelemreméltó újítása sem lesz képes megállítani a lefelé mutató trendet. Az ötévenként újraválasztott Európai Parlament legnagyobb hendikepje, hogy nem létezik európai démosz. Az európaiak túlnyomó része nemzeti keretekben gondolkozik, és hétköznapjaiban egyáltalán nem érzi relevánsnak az európai intézményeket. Az európai voksolások nem a kormány és ellenzék alternatívájáról szólnak, és eddig például az sem függött a leadott szavazatoktól, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke. Egy szó, mint száz: az európaiakat csak kevéssé motiválja az EP-választás.

KIK EZEK?
A Parlament vezérkara az európai választások és a bizottsági elnök kinevezésének összekapcsolásában vélte megtalálni azt az eszközt, amivel növelni lehetne a május végi választáson a részvételt. Ha a választópolgárok beleszólhatnak az Európai Bizottság elnökének megválasztásába, akkor valószínűleg szívesebben mennek el szavazni. A hangadó pártcsoportok ezért úgy döntöttek, hogy a választások történetében először külön listavezetővel kampányolnak, aki egyúttal a pártok hivatalos jelöltje is lesz az Európai Bizottság élére. Erre pedig a legutóbbi európai voksolás után hatályba lépett új szerződésnek az a rendelkezése adna jogalapot, amelynek értelmében a tagországok vezetőiből álló Európai Tanácsnak „az EP-választások figyelembe vételével" kell majd megneveznie jelöltjét a fontos posztra.

Részletek a Figyelő hetilap 2014/21. számában.