- Egy olyan sikeres középcég, mint az IND mit és hogyan profitálhat abból, hogy egy globális játékos, a Misys vásárolta fel?
- Tizenhét éve vagyunk jelen a tágabban vett Európai piacon és Közel-Keleten, ugyanakkor ezt a jelenlétet teljes mértékben saját erőből értük el, amit küzdelmes volt felépíteni. Közel egy évtizede ismertük fel, hogy szoftvercégként a nagy kérdés nem a jó szoftvertechnológiánk megléte, hanem az, hogy ez az erős megoldáscsomag hogyan vihető sikeresen piacra, hogyan értékesíthető nemzetközi szinten. Ez a munka azonban rengeteg pénzt, és menedzsment kapacitást kötött le. Az értékesítési irodáinkat az elmúlt 7-8 évben nyolc régiós országban alakítottuk ki, Londontól egészen Moszkváig. Most viszont egy 130 országban jelenlévő, 5000 főt foglalkoztató és 2000 pénzügyi ügyfelet kiszolgáló globális banki szoftverfejlesztő mamutcég új divíziójaként egészen mások a lehetőségeink, perspektíváink.
- A Misys számára miért volt vonzó az IND?
- Mi a digitális bankolásra fókuszálunk, olyan szoftvereket fejlesztünk, amellyel az ügyfél kapcsolatba kerül, jelenjen az meg a PC-n, tableten vagy mobiltelefonon. A Misysnak ilyen frontend megoldása nem létezett eddig, a kínálatukban minden más pénzügyi szoftver (mint a bankokon belüli alaprendszerek, kereskedési rendszerek, vagy kockázatkezelési szoftverek) szerepel, de ez eddig nem. Ezek évtizedek óta működő, lassan változó szoftvermegoldások, míg a mi területünk igen dinamikusan alakuló, gyorsan növekvő szegmens. A mi víziónk, hogy a Föld összes lakója számára frusztráció-mentessé tegyük a bankolást.
- Mennyiben változik a stratégia fókusza a következőkben?
- Mivel hatalmas infrastruktúrához jutottunk, így sokkal kevesebbet kell közvetlenül nekünk foglalkozni sales-marketinggel, ezáltal pedig a termékfejlesztésre és az innovációra még nagyobb hangsúlyt fektethetünk. Nagyon sok embert készülünk felvenni Magyarországon, digitális innovációs laborunk az év végéig várhatóan 80-100 emberrel bővülhet. Ennek kapcsán egyébként Európa többi részéről is próbálunk majd fiatalokat Budapestre csábítani.
- Mennyiben változik az Ön szerepe? Hogyan éli meg a sikert, az új kihívásokat?
- Egy közepes cég önálló vezetője voltam, innen most bekerültem egy globálisan meghatározó, sokhelyütt piacvezető szoftvervállalat igazgatóságába és a Digital Channels divízió vezetője lettem. Külön örülök azonban annak, hogy nemcsak egy üzletágat vezethetek, de egyúttal egy ilyen nagy cég szemléletének átformálásában is számítanak rám. Projekt alapon rengeteg emberrel dolgozom azon, hogy a Misys vállalatot - egyébként a magyar IND mintájára - rugalmasabbá, agilisabbá tegyük. Azaz nem egyszerűen beolvadt az IND a Misys-ba, hanem, reményeim szerint némiképp át is alakítjuk annak működését. Ez része volt a céges adásvételi megállapodásnak, az igazgatóság tagjaként erre kaptam mandátumot. A hagyományos banki szoftverkészítés ugyanis a mai napig drága, lassú és kissé statikus folyamat.
- Hogyan látja a pénzügyi mobil-technológiák fejlődését? A vállalatok és a lakosság felkészült az új világra?
Minden a mobilról szól, egyre inkább a bankolás (és minden más) első számú eszköze lesz a mobiltelefon és más 7/24-es, azaz folyamatos jelenlétet (always on) biztosító eszközök. A fogyasztók új generációja sokszor már nem a bank szolgáltatásait vagy épp kialakult imidzsét hasonlítja össze, hanem a fizetési kényelmet, egyszerűséget helyezik mindenek elé.
- Mire gondol?
- Például a Paypal cégre, amiről sokan nem is tudják, hogy valójában bank-e, de napi pénzügyeink egyre nagyobb részét intézik rajta keresztül. De ott vannak a hatalmas szuperszolgáltatók, mint a Google, a Facebook, az Apple vagy az Amazon. Ezek minden egyes nagy banki, telekommunikációs cég fizetési rendszerének óriási kihívást jelentenek. Az említettek talán csak azért nem foglalkoznak - egyelőre - jobban a bankolással, mert nem éri meg nekik, több pénzt keresnek azzal, amit most csinálnak
- Hogyan lesz pénzügyi cég egy-egy nagyvállalatból?
- Ott van például az Apple, amely az iTunes áruháza révén százmilliós ügyfélbázissal bír. Olyanokkal, akik már most is fizetnek azon keresztül. Ezek lojális, a márkáért rajongó emberek. Mennyiből állna, ha elkezdenének pénzügyi termékeket, például hiteleket kínálni? A világ nagyvárosaiban rengeteg fizikai Apple bolt is van, ott egy sarokban még mini bankfiókokat is ki lehetne alakítani. A céggel szembeni bizalom pedig erős, így ez sem lenne probléma. És ez nem csak az ifjú generációkra vonatkozik már, az idősek körében is egyre népszerűbbek az iPadek például Angliában.
- A világban mennyire divatosak a fiókhálózat nélküli, digitális bankok?
- Rettentően. Csak néhány példa az ismertebbek közül: a Moven, a Simple Bank, vagy a GoBank Amerikában népszerű, Oroszországban az Instabank ismert, régiónkban pedig a Raiffeisen Zuno Bankja, amely nálunk még nem indult el, vagy a roppant sikeres lengyelországi Alior.
- Mennyiben változott maga a szoftverfejlesztési terület?
- Világszerte teret nyer a 'mobil first' szemlélet, azaz a designt és az első verziót is eredetileg mobileszközre tervezik, a PC-s verziók csak később jönnek ki. Ez azért fontos, mert az asztali felhasználástól eltérő, egészen más logikára épülnek az olyan sikeres telefonos applikációk, mint például a Facebook, a Deezer vagy az Airbnb. A bankok közül is az marad versenyképes, amelyik ezt a fogyasztói trendet felismeri és időben lép: 2017-re 1 milliárd ember fogja használni okostelefonját bankolásra!
- Hol vannak még üzleti lehetőségek az egyre nyüzsgőbb digitális bankolás terén?
- Az egész terület forrong. A leglátványosabb talán a fizetési megoldások kérdésköre. Itt is számos kísérlet, megoldás látszik, nem lehet tudni, melyik lesz a nyerő. Egy konkrétabb példa a hagyományos országok közötti készpénzküldési üzletek, amelyek óriási, jellemzően 10 százalék feletti jutalékkal dolgoznak. Ezeket a digitális megoldások sokkal-sokkal olcsóbbá teszik, rengeteg szolgáltató versenyez ezen a területen - az egyik legújabb kihívó a TransferWise. Vagy ott van a Square (és számos kihívója), amely egy okostelefonhoz csatlakoztatható kártyaolvasó, csakhogy a banki-kártyatársasági jutalékoknál jóval olcsóbban kínálja a szolgáltatását.
- Mi az, ami a fintech-ben a gyorsuló fejlődés ellenére nem, vagy csak lassan változik?
- A nagy cégek közötti üzletekben, a B2B szegmensben sokkal lassabbak a változások, bár e területekre is begyűrűznek azok. A fogyasztók, az ügyfelek ugyanis kikényszerítik lassan a változásokat, bár tény, hogy a B2C szegmensben, például a fizetési rendszerek terén, sokkal nagyobb a verseny, sokkal több a startup.
- Ha már itt tartunk, mi lehet a startupok szerepe egy globális nagyvállalat életében?
A fintech ágazatban rengeteg a nagy bank, kártyacég és más nagy szolgáltató. Elképesztően sok pénzük van, ám érzik, hogy borzasztóan nagy változások zajlanak, így a globális játékosok kivétel nélkül próbálnak innoválni, vagy legalább innovatív cégeket tucatszám felvásárolni, maguk mellé kötni.
- Melyik modell lesz a nyerő? A cégfelvásárlás vagy a belső csapatok átalakítása, felrázása?
- Nehéz lenne megmondani. A Yahoo például Merissa Meyer vezetése alatt 40 céget vásárolt fel, de 30 tevékenységét jobbára beszüntette, azaz inkább a tehetségek felszipkázására koncentrál. Ez is egy lehetséges modell. Én inkább a felvásárlások erősödésére tippelnék, mert a nagy szervezeteken belül rettenetesen nehéz az innováció.
- Mennyire van realitása annak, hogy ebben a globális játéktérben látható, észrevehető szereplővé váljon Magyarország?
Magyarországon, Budapesten lehet olyan központ, ahol fontos szoftvercégek főhadiszállása van. Mégpedig olyanoké, amelyek a maguk műfajában trendet teremtenek, nem pedig követnek valamely külföldi példát. Ilyen az NNG, a Prezi, a Ustream, a LogMeIn, és szerintem az IND-Misys is. Szeretném, ha sok ezer ember dolgozna ilyen cégekben és egész Európából jönnének a legtehetségesebb fiatalok ide dolgozni. E cégeknél akár 4-5 ezer eurót is kereshetnek, ami külföldön sem rossz bér, de a magyar fővárosban elköltve még nagyobb lehetőségeket rejt. A cégeknek, startuppereknek pedig azt tanácsolom, hogy a világpiaccal foglalkozzanak, Budapest ehhez kiváló bázis: olcsó fenntartani a globális cégeket, elérhetőek a támogatások is, még ha nem is olyan széles körben, mint másutt.
A Misys egyébként olyan projekteket is támogat, mint a nagyvállalatok és a startupok találkozójául szolgáló konferencia és verseny. Az Innovációs Techshow keretein belül rendezik meg május 30-án az ország első B2B startup versenyét, a Fintech&Sales Demo Day-t.