Az amerikai autókölcsönök és hitelkártya-fedezetek összértékét is meghaladja a diákok eladósodottsága, ami több mint 1 100 milliárd dollár. „Mindez hamarosan súlyos problémához vezet majd" - figyelmeztet Ellen Zentner, a Morgan Stanley befektetési bank közgazdásza. A felhalmozódó adósságállomány azonban globális folyamat, s ennyiben a válság előtti folyamatok ismétlődését láthatjuk.

A leglátványosabb pénzügyi buborék a londoni ingatlanpiacon növekszik. Egy 9 négyzetméteres szobáért egy egyetemistának havi közel 300.000 forintot kell fizetnie, s a bérleti árak 3-5 százalékkal emelkednek évente. A kormányzat pedig ahelyett, hogy megfékezné az érték és az ár divergenciáját, még gyorsítja is azt lakásvásárlásra szánt támogatások folyósításával. Miközben a program serkenti a gazdaságot, az ingatlanok árai elszabadulnak: egy négyzetméterért a belső kerületekben 20 százalékkal kérnek többet, mint egy évvel korábban. Figyelmeztetésekből persze nincs hiány („az ingatlanpiaci kockázatok minden határt áttörnek" - értékelt a HSH Nordbank szakértője), de a konkrét lépések mellett még az értő belátás jelei is hiányoznak.

A londonihoz hasonló lehetetlen árak nehezítik meg a lakhatást Pekingben is, ahol a jövedelem és az ingatlanárak aránya a legkisebb a világon. Kínában azonban mégsem ez jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem az árnyékbankok támogatásai. A valóságtól és a banki mérlegektől egészen elrugaszkodott összegek a GDP harmadát termelik meg, ami Kína esetében globális katasztrófához vezethet.

Az internetes vállalkozásoktól remélt busás haszon a másik fő forrása az elszabaduló befektetéseknek. Az Amazon kínai megfelelője, az Alibaba lehet a következő válságtörténet főszereplője. A hitelintézetek, hogy mérlegüket védjék, fedezett adósságkötelezvények (collateralised debt obligation) által biztosítanak tőkét a manőverekhez, s így a pénzmozgások szinte követhetetlenül tűnnek el az utalási lapokon, mígnem egyszer összedől a rendszer.

Bár ezek a kétes hatású hitelek épp virágkorukat élik, mégis több lejtmenet is kötődik már hozzájuk. Kínában például több régióban is csökkentek az ingatlanárak az idei első negyedévben, és a Twitter részvények értéke is drámai esést produkált már.

Természetesen a befektetők egészen addig spekulálnak egy tökéletes világ tökéletes működéséről, amíg nem kezdenek jobban tartani attól, hogy valaki kilép ebből a játékból. Ebben az esetben megpróbálják beelőzni egymást, hogy a lehető legkisebbet veszítsék az ügyön, s ezzel már el is indult a lavina, amit mint utolsó mentsvárként ezúttal is az államnak kell megállítania. Ennek nyomán két szempont határozza meg jövőnket: képes lesz-e az állam ellátni ezt a funkcióját, illetve miként fogadják majd el az állampolgárok az újabb közösségi áldozatvállalást.

Anne-Christine Kunz és Frank Stocker a Die Welt újságírói.