Hazánkban 200 ezerre tehető a pikkelysömörös (pszoriázis) betegek száma. Ez a betegség nem csupán a bőrt, hanem a körmöket vagy akár az ízületeket is érintheti. Tünetei általában 20 és 30 éves kor között alakulnak ki, mely élethosszig tart. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de a korszerű kezelésekkel hosszú távon is tünetmentessé tehető a beteg.

A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság a közepes fokú vagy súlyos plakkos pikkelysömörben szenvedő betegek kezelésében alkalmazott gyógyszernek adományozta az Év Gyógyszere 2013 díjat, amelyet a cég ügyvezető igazgatója, Andreas Woitossek vett át a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepélyes tudományos ülésen. A Johnson&Johnson Janssen gyógyszervállalata által forgalomba hozott a pszoriázis elleni készítmény a magyar betegek számára is elérhető.

Balól Szekanecz Zoltán, Sperlágh Beáta a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság vezetői adták át a díjat Andreas Woitosseknek, a Janssen ügyvezető igazgatójának

A pikkelysömörös betegek az átlagpopulációnál gyakrabban szenvednek egyéb kórokban. Ilyenek például az anyagcsere-betegségek, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere zavarai és az elhízás. Mindezek növelik a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét is. Egy súlyos pikkelysömörben szenvedő, 30 éves beteg esetében például háromszorosára nőhet a szívinfarktus kockázata. A szívinfarktus vagy agyvérzés miatti halálozás körülbelül 2,6-szor magasabb a fiatal koruktól gyakran kórházi kezelésre szoruló pikkelysömörben szenvedő betegeknél. A betegek élettartama akár 3-4 évvel is rövidebb lehet az átlagos populációhoz képest.

Több tanulmány alapján elmondható, hogy e betegséggel élők olyan rossznak ítélik az életminőségüket, mint a náluk élettanilag súlyosabb kórban (rákban, szívbetegségben, légzőszervi betegségekben) szenvedők. A sokszor nagyon látványos bőrtünetek pszichoszociális problémákat is okozhatnak. Ezek súlyosságára utal, hogy a pikkelysömörös betegek negydedénél jelentkezik depresszió és szorongás, a betegek 5 százalékát foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata. A betegség kihathat a társas és családi kapcsolatokra is. A betegek 40 százaléka a szexuális életben is nehézségekkel küzd. A negatív fizikai és érzelmi hatások befolyással lehetnek a betegek teljesítőképességére, munkavégzésére és karrier lehetőségeire is, a felmérések szerint a betegek egynegyede veszíti el állását betegsége miatt.

A betegek sokszor elégedetlenek a jelenleg rendelkezésre álló terápiás gyakorlattal, emiatt az együttműködési készségük nem mindig optimális. A kutatások szerint csupán negyedük elégedett teljes mértékben a korábban alkalmazott kezelés sikerével. Feltehetően ez áll annak hátterében, hogy a mintegy felük nem tartja be maradéktalanul a terápiás előírásokat. A páciensek tartanak a káros mellékhatások bekövetkeztétől.

Az utóbbi években a bőrgyógyászati alapkutatások rohamos fejlődése következtében sikerült azonosítani számos, a betegség kialakulására hajlamosító örökletes tényezőt, a kóros immunológiai folyamat jobb megismerése pedig lehetővé tette a korábbiaknál hatásosabb, célzott kezelések bevezetését. A pszoriázis kezelésében a biológiai terápiák komoly áttörést hoztak. E kezelések célzottan gátolják a betegség kialakulásáért felelős, a szervezetben termelődő biológiai anyagokat. A biológiai hatóanyagok biotechnológiai úton előállított fehérjetermészetű molekulák, legtöbbször ellenanyagok, a betegség kialakulásáért felelős gyulladáskeltő hatású molekulákat gátolják. E szereket az orvostudomány számtalan területén, például az onkológiában, a belgyógyászatban, a reumatológiában, az ideggyógyászatban is alkalmazzák.