Érdekes statisztika látott napvilágot az amerikai gazdaságról május 27-én: a hadi eszközök rendelésállománya 16 havi csúcsra emelkedett. Az Egyesült Államok - amely önmagában a világ katonai kiadásainak 37 százalékáért felelős - az utóbbi két évben csökkentette katonai költekezését, de ez a jelek szerint legalábbis megtorpant, talán részben az ukrajnai konfliktus miatt.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár nemrég a védelmi kiadások növelésére szólította fel a tagállamokat. Az ukrajnai krízis által leginkább érintett országok közül több esetében nyitott kapukat dönget: a Nemzetközi Valutaalap gazdasági kontrollja alatt lévő Románia például a költségvetési hiány növelése árán is több pénzt fordít az idén a hadseregére.

Visszafogott Amerika

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) nemrég tette közzé mérvadó kimutatását a világ 2013-as katonai kiadásairól. Ezek szerint az emberiség tavaly 1747 milliárd dollárt költött hadicélokra. Ez 1,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Csakhogy teljesen más a kép, ha a számításból kihagyjuk a külföldi jelenlétét csökkentő Egyesült Államokat: ebben az esetben 1,8 százalékos növekedést mutat a statisztika.

Ami a másik felet illeti, az oroszok egyre nagyobb lendülettel folytatják az ezredforduló körül megkezdett fegyverkezési-korszerűsítési programot. Oroszország egyike annak a 23 államnak, amely a SIPRI statisztikája szerint az utóbbi tíz évben több mint a duplájára növelte hadikiadásait.

A kínaiak is költenek

A kínai fegyverkezést - az idén jó 12 százalékkal nőnek a védelmi kiadások - a nagyhatalmi ambíciók mellett a területi viták is táplálják. India mellett valamennyi tengeri szomszédjával problémája van Pekingnek, de a Dél-kínai-tenger szigetcsoportjai miatt még messzebb fekvő országokkal is.

A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap május 29-i, idei 22. lapszámában.