Lenin szavait adaptálva a helyzetnek néha még rosszabbra kell fordulnia, hogy javulni kezdjen. A XX. század utolsó évtizedében a kommunista ország gazdasága korábbi önmagát is alulmúlta, ami éhínségekhez vezetett. A túlélés érdekben sokan magánpiaci akciókba kezdtek, ami mára a családi bevételek 80 százalékát generálja. A szabad kereskedelem spontaneitásával az 50-es évek óta domináns állami redisztribúció fel sem veheti a versenyt.

Rengeteg változás megy végbe az országban és a mostani generáció tartóssá teszi ezt a fordulatot. A Jangmadang, avagy a „Fekete piaci generáció" egyik legfőbb tulajdonsága, hogy távolról sem lojális a Kim dinasztiához. Az államot 1948-ban alapító Kim Il Sung vasököllel irányította az országot 1994-ben bekövetkezett haláláig. Fiatalkorában Park saját bevallása szerint agymosottként ünnepelte a sosem látott vezért és gazdasági rendszerét. Egyedi kasztrendszer jött létre az országban, amit songbunnak neveznek, ugyanis a hatalomhoz hű szólamok mögött sem valódi elkötelezettség, csupán a személyes kiváltságok megőrzésének vágya áll.

A Jangmadang második fő karakterét a nyugati médiához és információs csatornákhoz való széleskörű hozzáférés biztosítja. A privát piac többet jelent, mint bővebb étel- és ruházkodási készleteket. Nélküle aligha láthattak volna a fiatalok olyan filmeket, mint a Pretty Woman, a Hófehérke, vagy a Titanic.

„A lakosságot ezúttal nem a szenvedés, hanem a jobb élet megízlelése szervezi ellenzékké" - értékel Eric Hoffer amerikai filozófus. A fiatalok a videók, klipek és zenék elérése révén bátorságot nyertek, és ma már sokan ki merik fejezni, hogy egy jobb életet szeretnének. Bár tudják, hogy a déli szomszédnál sem mindenki él olyan fényűzően, ahogy azt a képernyő visszaadja, de világosan látják azt is, hogy az ottani alsó osztályok is messze jobban élnek, mint az északi átlag.

A Fekete Piac Közösségének 3. fő tulajdonsága, hogy kapitalistának és individualistának tartja magát. A songbun-t aláaknázó életvitel kiveszi a kormány kezéből, hogy megszabhassa, kinek miből mennyi jut. A generáció tagjai a nyugati életszínvonalhoz való felzárkózást tűzték ki célul. A félsziget mindkét országának valóságát jól ismerő menekültek hiszik, hogy ők lesznek, akik a szükséges politikai és gazdasági változásokat előkészítik, s akkor ők is boldogan térhetnek haza.
Yeon-mi Park a szöuli Freedom Factory kutatóintézet munkatársa.