Ígéretes kutatások a krónikus betegségek terápiájára

Nógrádi T. Erzsébet
2014-06-02 17:47
Globális kihívások előtt áll a gyógyszerkutatás, meg kell felelnie a Föld lakosságának növekedésével, a populáció elöregedésével és a környezet megóvásával kapcsolatos elvárásoknak. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az Innováció az élettudományokban címmel ma tartott szakmai rendezvényt Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
A multinacionális német központú gyógyszertársaság humán gyógyszerkutatásának középpontjában olyan súlyos krónikus betegségek gyógyításának stratégiája áll, amelyekre még nem létezik igazán hatásos gyógymód, vagy a meglevő terápiák nem elégségesek.

Jelenleg öt gyógyszer fejlesztésén dolgoznak a cég kutatói - jelentette ki Faragó Katalin, a Bayer hazai leányvállalatának orvosigazgatója. Az első helyen a szív- érrendszeri betegségek, ezen belül a szívelégtelenség kezelése áll, hiszen a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek száma világszerte eléri a 23 milliót. E betegségben központi szerepet játszik a só-víz háztartás szabályozásának zavara, amit egy mellékvesekéreg-hormon (aldoszteron) befolyásol. Az egyik új hatóanyag e hormon hatásának gátlása révén befolyásolja a szívelégtelenség, illetve annak következményeként kialakuló krónikus veseelégtelenséget is. Mivel a veseelégtelenség leggyakoribb kiváltó oka világszerte a cukorbetegség, külön vizsgálatban foglalkoznak ezzel is.


Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója

Veseelégtelenségben előbb-utóbb vérszegénység is kialakul, ami az erythropoietin (EPO) nevű hormon hiányára vezethető vissza. Azonban a már meglevő és hatásos injekciós terápiák mellett nagy az igény egy szájon át szedhető gyógyszerre is. A cég fejlesztés alatt álló hatóanyaga a vesében található „oxigénszenzor" befolyásolása révén serkenti az erythropoietin kiválasztását.

Egy további hatóanyag fejlesztésének célja a már meglevő szívelégtelenség romlásának feltartóztatása. Ha ez sikerrel jár, csökkenhet a kórházi benntartózkodások száma és a betegség halálozása is. Kiemelt terápiás terület az onkológia is, itt a nyirokrendszer egyik rosszindulatú betegségében, a non-Hodgkin lymphomában van előkészületben egy új, célzott terápiás hatóanyag. Bár a betegség kezdetben jól befolyásolható a rendelkezésre álló terápiákkal, a betegek 40 százaléka visszaesik a kezelés után. Ezért van szükség hatásos, másod-, illetve harmad vonalbeli kezelési lehetőségre is, melyek egyik alternatívája lehet a fejlesztés alatt álló szer.

A Bayer tradicionális területe a nőgyógyászati endokrinológia. Két igen gyakori, nagy szociális és lélektani terhet jelentő nőgyógyászati betegség, a jóindulatú méhizomdaganat (myoma) és az endometriózis hosszú távú kezelésére szolgáló új progeszteron receptor modulátor klinikai vizsgálata van folyamatban.

Faragó Katalin elmondta azt is, hogy az utóbbi öt év során 32 nagy beteglétszámú, zömében fázis III vizsgálat zárult le a magyarországi centrumokban. A vizsgálatok során több mint 3000 hazai beteg részesült az új terápiákban, és 180 kórházi vizsgálóhellyel alakítottak ki együttműködést. Az új hatóanyagok dinamikus fejlesztése miatt az elmúlt év a magyarországi vizsgálatok számának folyamatos emelkedését hozta. Jelenleg is 13 klinikai vizsgálat folyik, és hamarosan 11 további vizsgálatot is elindít a cég, 3 protokoll pedig megvalósíthatósági értékelés alatt áll.

Úgy fogalmazott, hogy hazánkban kellő számú beteget vonnak be az orvosok a klinikai vizsgálatokba, és, magas színvonalú az adatminősé, ám a vizsgálatok tervezett elindítása számos helyen késik, aminek - többek között - a kórházi szerződések lassú engedélyezése az oka. A hazai egészségpolitika is felismerte a nemzetközi klinikai vizsgálatok kivételes jelentőségét, és szándék mutatkozik egy kedvezőbb szabályozási környezet kialakítására és a vizsgálatok szervezésének megkönnyítésére. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének egyéb tagvállalataival együtt a Bayer is konzultációt folytatott a hazai gyógyszerhatósággal a folyamat optimalizálása érdekében. Ezek a vizsgálatok azért is jelentősek, mert ezek révén új, korszerű, más módon nem elérhető terápiákhoz jutnak a betegek, az orvosok pedig jelentősen bővíthetik szakmai tapasztalataikat és nemzetközi kapcsolatrendszerüket, ami döntően befolyásolhatja a fiatal orvosok jövőjét is.