Az év elején indult program gazdái papíron csaknem öt évig foglalkozhatnak a műkincsek megvásárlásával. Az MNB 2018 végéig összesen 100 millió eurós, azaz mintegy 30 milliárd forintos keretösszeget bocsátott a program rendelkezésére. A tevékenység koordinálására és a visszavásárolni szándékozott műkincsek meghatározására a jegybank Tanácsadó Testületet hozott létre, melynek tagjai közintézmények vezetőiből és az MNB vezető munkatársaiból állnak. A testületet Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke vezeti, a tagok pedig csupa főigazgatók: Baán László a Szépművészeti Múzeum, Csorba László a Magyar Nemzeti Múzeum, Mikó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Levéltár élén áll. Valamint tag még Árvai-Józsa Kitty művészettörténész.
„A testület a munkáját megalapozó, a jegybank igazgatósága által meghatározott működési és szerzeményezési szabályzat szerint végzi tevékenységét, biztosítva a szükséges szakértelmet, a jogszerűséget, az átláthatóságot és a program kitűzött céljainak elérését" - írta a jegybank, ezzel is megágyazva az indoklásnak, hogy az elmúlt öt hónapban miért nem valósult még meg műkincsvásárlás. „Éppen az alapos és körültekintő előkészítés időigényére is tekintettel nem került még sor műkincsvásárlásra és ezzel kapcsolatos kifizetésre a program keretében" - tájékoztatták a Figyelő Online munkatársát.
Az Értéktár Program, mint tevékenységi láb, egyébként nem idegen a jegybanki gyakorlattól, az MNB szerint legalábbis ehhez hasonló tevékenységet folytat az osztrák, a belga, a cseh, a német, az észt, a görög, a ciprusi, a finn, az olasz, a luxemburgi, valamint a holland, a spanyol és a brit jegybank is. Rajtuk kívül más példákat is lehetne sorolni. E jegybankok az MNB szerint jelentős művészeti gyűjteménnyel rendelkeznek.