„Az Egyesült Államok azáltal vált a világ vezető ipari hatalmává, hogy illegálisan eltulajdonított technikai és tudományos innovációkat" - írja a Trade Secrets (Kereskedelmi Titkok) c. művében Doron Ben-Atar történész. A XVIII. és a XIX. században amerikai ipari kémek hadosztályai rohamozták a brit szigeteket, hogy modern technológiát és hozzáértő munkásokat csábítsanak az Új Világba. Mindezt a kormány támogatásával tették, amelyek finanszírozták is a „hardverek és szoftverek importját", ami az óceánon keresztül költséges és kockázatos vállalkozás volt.

Akkoriban a britek voltak a világelsők, és pozíciójuk megőrzése végett szigorú törvényekkel (teljes tulajdonelkobzással és börtönnel fenyegettek) próbálták megelőzni, hogy gépeik és képzett munkásaik elhagyják a Birodalom területét.

Természetesen korábban maguk is épp így kerültek az élre. Kevesen szokták kiemelni, hogy a Kelet-indiai Társaság egy kémállomás is volt egyben, ahonnan például botanikusokat küldtek Kínába, hogy így jussanak hozzá a minőségi teatermesztés fogásaihoz, s aztán legyőzzék Kínát „saját piacán".

Napjainkra annyi minden bizonnyal megváltozott, hogy most az USA érdekelt a leginkább a szellemi tulajdon védelmében. A történelmünk azonban azt mutatja, hogy a technológiai kémkedés gazdasági hatása nem egyértelmű. A szabadalmak és az üzleti titkok biztonsága ösztönző környezetet jelentenek az innovációhoz, ugyanakkor gátat szabnak a különböző technológiák érintkezésének, amiből további, akár dinamikusabb fejlődés is következhet.

A Samsung politikája épp ezt tükrözi, igyekeznek gyorsan követni versenytársaikat a fejlesztéseikkel. Azonnal reagáltak az Apple újítására is, és az iPhone-hoz hasonló termékkel álltak elő. Ez természetesen kedvezőtlen volt az Apple, de előnyös a fogyasztók számára, akik így könnyebben és nagyobb számban fértek hozzá az Apple koncepciójához. A különböző technikai megoldások egymásra épülése volt a Szilikon-völgy sikerének egyik kulcsa is AnnaLee Saxenian, a Berkeley kutatója szerint. A mérnökök könnyedén vándorolhattak az egyik cégtől a másikhoz, így a különböző megoldások találkozása további innovációkat generált.

Mindez nem jelenti, hogy Amerikának szemet kellene hunynia a kínai kémkedés fölött, de kritikusan kell hozzáállnia eddigi politikájához. A fejlődő országok mindig a (védett) technológiák megszerzésében, a vezető hatalom pedig a megvédésében érdekelt. A kínaiak most épp a korábbi amerikai taktikát bevetve próbálnak átugrani rajtuk, ellopva technológiai megoldásaikat.

James Surowiecki a New Yorker pénzügyi rovatának munkatársa, korábban a Wall Street Journal, és a Slate hasábjain publikálta cikkeit.