Az Oxfordi Egyetem és a London School of Hygiene and Tropical Medicine munkatársai 24 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada adatait elemezték. Megállapították, hogy Európában az öngyilkosságok aránya 2007-ig csökkent, azonban 2009-ben 6,5 százalékkal emelkedett, és ez a szint fenn is maradt 2011-ig. Ez 7950-nel több öngyilkosságot jelentett Európában, mint amennyire a korábbi trend alapján számítani lehetett volna. Kanadában is mérséklődött azok száma, akik maguk vetettek véget az életüknek, ám érzékelhetően, 240 esettel nőtt 2008-ban, amikor a recesszió érezhetővé vált.
Az öngyilkosok száma már emelkedőben volt az Egyesült Államokban, ezt a folyamatot gyorsította fel a válság: 4750-nel több eset történt. A jelentés szerint a fő kockázati tényezők az állás és az otthon elvesztése, illetve az eladósodás. Néhány ország, így Svédország, Finnország és Ausztria azonban még a válság éveiben is elkerülte az öngyilkosságok számának növekedését.
"A társadalompolitika és a pszichiátria nagy kérdése, hogy vajon megelőzhető-e az öngyilkosságok szaporodása. Egyes országoknak sikerült, ez pedig azt mutatja, a politika képes tenni ellene. Ebben a három országban sokat fektettek például abba, hogy visszasegítsék az embereket a munkába képzésekkel, tanácsadással, pénzbeli támogatással" - magyarázta az egyik kutató, Aaron Reeves, az Oxfordi Egyetem munkatársa.
"A tanulmány azt állapította meg, amitől régóta féltünk: a munkahely bizonytalansága vagy elvesztése és a gazdasági válsággal összefüggő sok más tényező rossz lelki egészséghez és öngyilkossághoz vezethet. Ez arra figyelmeztet, mennyire fontosak a megelőző lépések, ezért az egészségügyi ellátásnak forrást kell biztosítani, hogy képes legyen felismerni a veszélyben lévőket" - mondta Andy Bell, a Mentális Egészségügyi Központ munkatársa.