Forián-Szabó Gergely kiemelte: korábban a piaci elemzők úgy vélték, hogy a jegybanki kamatcsökkentés megáll 2,5 százaléknál, azonban továbbra is "lazák a monetáris kondíciók". Így nem kizárt, hogy több, kisebb mértékű kamatcsökkentést meglép még az MNB monetáris döntéshozó testülete, sőt még az sem elképzelhetetlen, hogy fél év múlva 2 százalék lehet az alapkamat - tette hozzá.

"Az infláció oldaláról zöld lámpát kapott a jegybank, még tovább lazíthat az MNB" - mondta Forián-Szabó Gergely, hozzáfűzve, hogy "deflációs pánikra, kapkodásra nincs ok, Magyarországon nincs deflációs veszély".

Kifejtette: a defláció ugyanis a fogyasztói árak általános és tartós csökkenését jelenti, erről Magyarországon egyelőre nem lehet beszélni, mert a piaci szolgáltatások inflációja még mindig 3 százalék felett van, a belföldi kereslet élénkül és a háztartások fogyasztása is bővül.

A befektetési igazgató kifejtette: az Európai Unió (EU) periféria-országaiban a legerősebb a deflációs veszély.

Kiemelte, hogy idén áprilisban az EU 28 tagállamából hétben negatív volt az év/év árindex (Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában, Szlovákiában).

Elmondta: az Európai Központi Bank (EKB) hivatalosan még nem beszél deflációs veszélyről, csak tartósan a cél alatti inflációról, a június 5-i monetáris lazító lépések egyik célja az infláció gyorsítása volt.

A fejlett világban jelenleg csak Japánt és Európát fenyegeti deflációs veszély, Európának azonban viszonylag jó esélyei vannak arra, hogy elkerülje a Japánban jelentkező szindrómát - húzta alá Forián-Szabó Gergely.Rámutatott: a deflációs veszély továbbra is Japánban tűnik a legkomolyabbnak, ahol 20 éves sikertelen küzdelem után éppen egy kitörési kísérlet zajlik.

Egy valódi deflációs spirál a világgazdaság jelenlegi eladósodott állapotában nagyon komoly fenyegetést jelentene, ugyanis még viszonylag alacsony kamatszint mellett is fenntarthatatlanná válnának az egyes országok adósságállományai - mondta Forián-Szabó Gergely.