Erről Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke beszélt szombaton budapesti sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy a karba "erőszakkal" léptették be a pedagógusokat. Nem alulról jövő kezdeményezésről van szó, nem a pedagógusoknak és az oktatáspolitika szereplőinek a vágya volt az, hogy segítse őket ez a testület - mondta.

Hozzátette: a pedagóguskar nem más, mint a kormányzat engedelmes tárgyalópartnere, "egy ál-érdekegyeztető testület".
Kunhalmi Ágnes azt mondta, hamis az a kormányzati érvelés, hogy a pedagóguskarral a tanítók, tanárok megbecsültségét növelnék, mivel az nem ettől függ. A testület szerinte nem fogja segíteni a kompetenciafejlesztést sem, mert előreláthatólag nem egy támogató közeg, nem egy kreatív intézmény lesz. A kötelezőség azt is mutatja, hogy a politika maga sem bízik abban, hogy a kar sikeres intézmény lesz - hangsúlyozta.

Az MSZP-s képviselő azt mondta, nem csupán a pedagóguskar szűkítette az oktatáspolitika kereteit az első olyan tanévben, amelyre már az új köznevelési törvény hatálya vonatkozott. Túlzsúfolt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű a Nemzeti alaptanterv (Nat), az iskolák államosítása, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megalakítása pedig mára már a problémák fő okozója jelentette ki. Aggasztónak tartja a formálódó etikai kódexet is, amely "gumiparagrafusokkal lesz tele", és nem lehet tudni, mi történik azzal a pedagógussal, aki nem felel meg a kódexben foglaltaknak.

Kunhalmi Ágnes kérdéseket is feltett Czunyiné Bertalan Juditnak, az Emberi Erőforrások Minisztérium új köznevelési államtitkárának. Azt kérdezte egyebek mellett, hogy megszüntetik-e a Nemzeti Pedagógus Kar kötelezőségét, átgondolják-e az egész napos iskola intézményét, csökkentik-e a gyerekek leterheltségét, átgondolják-e a tartós tankönyvekre vonatkozó elképzeléseket.

A szocialista politikus azt kérte, hogy a következő négy évben orvosolják a felmerült problémákat, bár - tette hozzá - a rendszer eleve rossz, hiába korrigálják.