A Széchenyi Tőkealap befektetési portfóliójába tartozó cégek több mint fele növelte árbevételét 2013-ban, derült ki az elmúlt év adatsorából. A korábban, 2012 során tőkeforráshoz jutó vállalkozások nagyobb arányban, 75 százalékban tudtak növekedni árbevétel terén. A portfóliócégek több mint negyven százaléka eredményességét is - a tavalyi 30 százalékos arányt meghaladó mértékben - javítani tudta. Az SZTA tőkekihelyezési programjában kiemelt szempont a befektetések foglalkoztatást bővítő és munkahelymegtartó hatása. Az adatok azt mutatják, hogy a portfóliócégek 75 százaléka növelni tudta foglalkoztatottjainak körét, negyede pedig megőrizte közvetlen, vagy közvetett munkavállalóinak létszámát.
„Az európai kísérleti programként elindított magyar kezdeményezés révén lehetőség nyílt arra, hogy a tőkeforrásokhoz kevésbé hozzáférő vállalkozások számára nyújtsunk tömeges megoldási lehetőséget. Mára mind az előminősítés, a döntéshozatal, a tőkekihelyezés folyamata és a portfóliókezelés terén is jelentős tapasztalatokra tettünk szert, amelyre a következő európai finanszírozási ciklus során is építhetünk." - emelte ki Csuhaj V. Imre a Széchenyi Tőkealap elnök-vezérigazgatója. „Mindeközben pedig a megtérülést szem előtt tartva, azon szempontokat is érvényre tudjuk juttatni, amelyek nemzetgazdasági, vagy kistérségi szinten kiemelt prioritást élveznek."
Innováció és az exportképesség növekedése
A befektetések közel háromnegyedénél megjelenik az innováció; saját termék vagy szolgáltatás fejlesztése révén. A 2012-ben megvalósított befektetések körében ez az arány már 77 százalékos, a 2013-ban megvalósult befektetések közül pedig a cégek több mint feléről mondható el, hogy innovációval rendelkeznek.
Az EU egyedi engedélyével az elmúlt év során elindult új tőketermék 220 milliós összeghatára révén az SZTA számára potenciális partnert jelentő kkv-kör tovább bővült a nagyobb cégek irányába. Részben ennek köszönhető az is, hogy a tőkeforrás bevonásának okaiban történt egy fontos változás; míg 2012-ben az egyik fő motiváció a kapacitásbővítés volt, addig a 2013-ban tőkéhez jutó cégek esetében már ennél jelentősebb volt a cég termékének, vagy szolgáltatásának a határokon túli megjelenése is. A vállalkozások tőkebevonásának legfontosabb oka a hazai piacbővítéshez szükséges források megteremtése volt, s a kapacitásbővítés, illetve a külpiacra lépéshez szükséges finanszírozás előteremtése mellett még a kínálatbővítés szerepelt a fő indítékok között.
A tőkebevonás jellemzői okai az SZTA portfóliócégek esetében (lásd alább)
 |
A vállalkozások számára a legjelentősebb problémát az elmúlt két évben a finanszírozás megoldása jelentette. Mindez jól mutatja, hogy a korábbi hitelfinanszírozás visszafizetésének terhei, a pályázati források előfinanszírozása, vagy a felmutatható fedezet hiánya miatt a kifeszített finanszírozási helyzet és a tőkehiány jelentős akadályokat gördíthetett egy-egy cég hitelági finanszírozhatósága elé. A tőkehelyzet megerősítése ugyanakkor ezeket a társaságokat visszahelyezi a banki szempontból is finanszírozható társaságok palettájára. A cégek közel hetedét egy kellemesebb, de hasonlóképpen megoldandó feladat állította váratlan helyzet elé, egy-egy jelentős megrendelő és megrendelés felbukkanása.
Az Alap elsősorban a hagyományos iparágakban keresi befektetési célpontjait, éppen ezért örömteli, hogy az innovációs készség és az exportképesség ezekben a cégekben meghaladja az előzetes várakozásokat és messze felülmúlja az átlagos szintet. A társbefektetői lehetőség révén az SZTA 4,5 milliárd forintra rúgó befektetése mellett pedig a társaságok terveit további 1,5 milliárd forintos magán forrásból származó tőke is segítette.
Az Alap 2014 júniusáig több mint 40 hazai kis és középvállalkozás számára biztosított tőkét, összesen több mint 4,5 milliárd forint értékben.