A tárcavezető hozzátette azonban azt is, hogy figyelemmel kísérik a projekt alakulását, és annak függvényében lépnek majd. Ugyanezt teszi a többi ország is, amelyen áthalad a vezeték - fűzte hozzá.

"Készek vagyunk arra, hogy elkezdjük a munkát, de nem Szerbia hozza meg a Déli Áramlat teljes projektjének jövőjéről szóló döntést. Azt majd az Európai Unió és Oroszország megteszi, mi pedig pozitív végkimenetelben reménykedünk" - részletezte Antic.

Kiemelte azt is, Szerbia azt szeretné, ha elkezdődnének a munkálatok, hiszen Európa legnagyobb infrastrukturális projektjéről van szó, amely Szerbia számára csak haszonnal járna. Az energiaellátás szempontjából stabilizálná az országot, a projekt felfüggesztése viszont nemcsak Szerbiára, hanem minden más érintett országra nézve is kedvezőtlen lenne.Emlékeztetett arra, hogy Szerbia a gázvezetékprojektben az egyetlen olyan ország - Oroszország mellett -, amely nem tagja az EU-nak, viszont a csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek Belgrád és Brüsszel között.

Brüsszelnek azt a kérését, miszerint Szerbia tartsa tiszteletben az úgynevezett harmadik energiacsomagot, amely tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték tulajdonosok is legyenek - és amely miatt Bulgária felfüggesztette az építkezést -, úgy kommentálta: tagjelöltként Szerbiára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint azokra az uniós országokra, amelyeken áthalad a gázvezeték. Hozzáfűzte, éppen ezért fontos, hogy Moszkva és Brüsszel között megállapodás szülessen a projekt jövőjéről.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétnapos belgrádi látogatásának is egyik témája lesz a Déli Áramlat - jelentette be Alekszandr Csepurin belgrádi orosz nagykövet.

Elmondta: egyes szerb politikusok kijelentései, miszerint felfüggeszthetik a gázvezeték építkezési munkálatait, az orosz közvéleményben azt a benyomást keltették, mintha Szerbia a saját érdekeivel ellentétes döntéseket hozna.

Aleksandar Vucic miniszterelnök azonban cáfolta ezeket a híreszteléseket, így várhatóan erről a témáról is barátságos hangnemben tárgyalnak majd a felek - mondta.

Emlékeztetett arra, hogy a projekt több ezer embernek ad majd munkát a nyugat-balkáni országban, valamint elősegíti az infrastruktúra fejlődését is. Szerinte az építkezés folytatása Szerbia és Oroszország érdeke is.

A Déli Áramlat építése 2012 végén kezdődött. A vezeték Bulgária fekete-tengeri partjától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül vezet az olaszországi elosztóterminálig. A tenger alatt négy, egymás mellett futó ág lesz. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. A gázvezeték több mint 930 kilométer hosszan a Fekete-tenger alatt, majd a szárazföldön körülbelül 1450 kilométer hosszan halad majd. A projekt a tervek szerint 2018-ra éri el teljes kapacitását, évi 63 milliárd köbmétert.

Szerbiában hivatalosan tavaly novemberben kezdődtek meg a munkálatok, amelyeket azonnal fel is függesztettek - a téli közeledte miatt -, és azóta sem folytattak. A 421 kilométeres szerbiai szakasz kiépítése 1,9 milliárd euróba kerül.

Az építkezést a South Stream Serbia (Déli Áramlat-Szerbia) vállalat végzi, amelyben az orosz Gazpromnak 51, a szerbiai állami gázszolgáltatónak (Srbijagas) pedig 49 százalékos tulajdonrésze van.