Az orosz-ukrán kapcsolatok adták a fő témát a Visegrádi Négyek (V4) országai gazdasági minisztereinek mai találkozóján. S bár a résztvevők a közös érdekeket hangsúlyozták a megbeszélést követő tájékoztatón, az oroszokhoz fűződő viszony miatti feszültségek tapinthatóvá váltak az újságírói kérdésekre adott válaszok során. A Figyelő Online például arra volt kíváncsi, hogy a szlovák, lengyel és cseh miniszter szerint alkalmas-e az idő arra, hogy egy állam szorosabbra fűzze a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. Világossá tettük, hogy a paksi atomerőmű beruházás apropóján várjuk a válaszokat.

A legsarkosabban a cseh ipari és kereskedelmi miniszter fogalmazott. Jan Mládek felhívta a figyelmet, hogy a cseh kormány nem adott garanciát a temelíni atomerőmű fejlesztésének finanszírozásához. (Ezt költségvetési okokkal magyarázta áprilisban a kormány.) Jan Mládek arról is beszélt - utalva a magyar tervekre - hogy a versenyeztetés nélküli erőműbővítést indokolhatja ugyan a hazai vállalatok minél nagyobb arányú bevonásának szándéka, ugyanakkor megjegyezte, hogy a projekthez nem csak a magyar és az orosz kormánynak, hanem az Európai Uniónak is van köze. Vagyis az EU-t nem lehet megkerülni ebben az ügyben.

Szlovák kollégája, Tomás Malatinsky jelezte, hogy náluk is napirenden van az erőmű fejlesztés, de egyelőre megvárják, milyen tapasztalatokkal szolgál a hasonló magyar, illetve az angliai beruházás.

Ha már téma volt az orosz-ukrán konfliktus, rákérdeztünk, hogy a V4-ek szükségesnek tartják-e az uniós szankciók harmadik fokának, vagyis a gazdasági korlátozásoknak a bevetését. A válaszok egybecsengőek voltak: nem. Egyik miniszter sem rejtette véka alá, hogy országának gazdasága már most megsínyli a kelet-európai térségben zajló eseményeket. Ezért lengyel kezdeményezésre úgy döntöttek, hogy Brüsszelhez fordulnak a leginkább érintett ágazatok, nagyvállalatok támogatása ügyében.

Ugyanakkor hitet tettek amellett, hogy az orosz államnak a nemzetközi jog normái szerint kell cselekednie. Erről a lengyel és a cseh miniszternek határozottabb véleménye volt egyébként, mint szlovák és magyar kollégáiknak. A reakciókból kiderült, a V4-ek róka fogta csuka helyzetbe kerültek, mivel politikai síkon nem lehet számukra kérdés az Ukrajnában történtek elítélése, a pénzügyi racionalitás viszont amellett szól, hogy az unió, ha alkalmaz is gazdasági szankciókat Moszkvával szemben, azok mérsékeltek legyenek. Vagy inkább egyáltalán ne legyenek. Erre vezethető vissza az a közösnek tekinthető álláspont, hogy jelenleg elegendőnek tűnik a szankciók első két - az orosz felsővezetés számlái elérhetőségének, európai mozgásának akadályozását célzó - köre, a harmadik szintre nincs szükség.