Elvileg a kormány a szerdai ülésén áldását adta a devizahiteles mentőcsomag első részletéről szóló előterjesztésre, azt a tervek szerint még ezen a héten be is nyújtják a parlamenthez, de a Figyelő Online úgy tudja, a pakk nem tekinthető tárgyalásra alkalmasnak, a tárcák között ma is folyt az egyeztetés a részletekről. Ezt erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium is lapunknak. Tájékoztatásuk szerint az egyeztetések még tartanak az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. E két tárca jegyezte a kormány által tárgyalt előterjesztést.

A kormányülést követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adott tájékoztatást a következő lépésekről. Bejelentése szintén arról szólt, hogy a kormány elfogadta az előterjesztést, és még a héten benyújtja azt a parlamentnek. Ismerve a második Orbán-kormány gyakorlatát, ez jó eséllyel péntek délután történik meg.

A most benyújtásra váró javaslat a Kúria közelmúltban hozott jogegységi döntésének megállapításait önti jogi formulába. Első lépésben a Kúrián fennakadt árfolyamréssel kapcsolatos elszámolás kerül terítékre. Arról van szó, hogy a legfőbb bírói testület kimondta, a bankok nem alkalmazhattak volna vételi, illetve eladási árfolyamokat a devizahitelek folyósításakor, illetve a törlesztő részletek megállapításakor. Ez nagyságrendileg 100 milliárd forint visszatérítését jelenti a hitelfelvevők felé, de az még nem tisztázott, hogy ezt az összeget a még hátralévő törlesztésekben veszik-e figyelembe - ez esetben értelemszerűen csökkenne a havonta fizetendő tartozás - vagy készpénzben jutnak hozzá a jogosultak. Azok esetében ez nem lehet kérdés, akiknek már lezárult a szerződésük, visszafizették a tartozásukat.

A többi nyitott kérdésben - így az egyoldalú szerződésmódosítások, az árfolyam-különbözet elszámolása, illetve a devizahitelek forintosítása - ősszel, illetve az év végén születhetnek meg a kormányzati döntések. Egyebek mellett olyan fontos részletekről is ekkor kaphatunk információt, hogy mely hiteltermékek kerülhetnek be a mostani körbe: csak a lakáscélú jelzáloghitelek, vagy a szabad felhasználásúak is, illetve mi lesz a személyi kölcsönökkel, autóhitelekkel. A Kúria döntése elvileg nem tesz különbséget ezek között, általános érvénnyel döntöttek a devizahitelekkel kapcsolatban. Arról is határoznia kell a kormánynak, hogy öt évre visszamenőleg minden már lezárt hitelt bekapcsol a programba, vagy - ahogy a Bankszövetség jelezte - a végtörlesztésbe bekerülő szerződések esetében erre nincs méltányolható szükség.