- Az Élet és Irodalomban megjelent elemzése szerint ahogy a bérekben, úgy az árakban sem közelítünk az uniós átlaghoz. Ebből az következik, hogy semmivel nem élünk rosszabbul, mint a nyugati társadalmak? Meglepő lenne.

- Szó sincs erről. Az állítás az, hogy átlagosan nem élünk rosszabbul, mint amit a gazdasági fejlettségünk lehetővé tesz. Az első körös uniós tagországokhoz képest nagyjából 60 százalékon áll a fejlettségi szintünk, az egy főre jutó GDP-ben mérve, vásárlóerő-paritáson. A termelékenységben, vagyis az egy ledolgozott órára jutó GDP-ben rosszabb a mutatónk, 50-55 százalékos. Mindezt figyelembe véve állíthatjuk, hogy a bérszínvonalban nincs lemaradásunk, s az árakban sincs aránytalanság. Az áraink szintje nagyjából megfelel a fejlettségi szintünknek. A lényeg, hogy ne keveredjenek a fogalmak és a számok. Politikusaink gyakran elkövetik azt a hibát - amiért általában buktatás jár az egyetem...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/27 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!