A devizahitelesek hátralevő megmentése, a hitelek kivezetése három fázisból áll. Jelenleg az elsőnél tartunk, vagyis az árfolyamrés és az egyoldalú szerződés-módosítások rendezésénél. Hátravan még a devizahitelek forintosítása, majd valamikor a nem-fizető adósok helyzetének rendezése (lásd keretes írásunkat!) Már az első körben bődületes számok repkednek a levegőben. Közszájon forog egy 400-450 milliárd forintos banki veszteségről szóló becslés, Balog Ádám MNB-alelnök ennek dupláját, vagyis 800-900 milliárd forintot is saccolt. És ez még csak az első kör. A Figyelő úgy értesült, hogy a forintosítás lebonyolítására is már több „mesterterv" létezik, több viszonylag racionális, de van olyan is, amely ezermilliárdos leírásokat követelne meg a bankoktól, mert a devizahiteleket kötelezően a felvételkori árfolyamon vezettetné ki. Mindez persze tökéletesen igazságtalan lenne, főleg a bankokkal, de a forinthiteles, vagy éppen a hitelmentes állampolgárokkal szemben is, de devizahiteles ügyben már nem nagyon lehet semmin sem meglepődni. Igaz, a helyzet korrekt elemzése előtt egy megjegyzést azért mindenképpen tenni kell: minden létező rendezési kísérlet szétszedhető és üdvözölhető szakmailag és morálisan is. Vagyis nincs jó megoldás, de jó lenne megtalálni legalább a legkevésbé rosszat.

POLITIKA
A Kúria június 16-i jogegységi határozatának törvényi adaptációja valóban szükséges lépés, és a kormány dicséretesen gyorsan már elő is jött egy első verzióval. (Lásd felsorolásunkat a fontosabb törvényi pontokról!) Trócsányi László igazságügy-miniszter jelezte, hogy a kormány szeretné elkerülni a percunamit, ezért igyekezett egy általános keretet adni. A jogi rendezések áldatlan helyzetével éppen a Figyelő foglalkozott két hete (Jogászparadicsom, Figyelő, 2014/26. szám). Maga a törvénytervezet egyfajta noszogatás: „Kedves Bankok! Gyorsan számoljátok ki minden ügyfél esetében az árfolyamrést, illetve az egyoldalú kamatemelések hatását. Utóbbi tisztességtelen, aki ezt vitatja banki oldalról, az sebtiben bizonyítson."

A kormány gondolkodása szerint a végtörlesztők korábban nagy ajándékot kaptak, velük most nem kell foglalkozni, de amúgy a jog nem tehet különbséget a felhasználás célja között az egyes hitelek között. Vagyis, ha valami tisztességtelen volt, akkor az lakáscélú devizahitelnél, autóhitelnél, vagy éppen forinthitelnél is tisztességtelen volt. immár késő kinyitni azt a vitát, hogy az árfolyamrés (sok esetben valóban megálló) tisztességtelensége minden hitelfajtát összemos, Azt azonban már nehezebb megérteni, hogy a szerződésekben kikötött kamatemelések a környezet drasztikus változásai esetén miként lehetnek kiindulásképpen egységesen tisztességtelenek. Egyetlen példát elég idehozni: ha Magyarország CDS-felára 100 bázispontról, 600 bázispontra emelkedett egy időben, akkor valóban drágább lett a banknak finanszírozni a devizakölcsönöket. A Figyelő eheti cikkében a legsúlyosabb várható tétekről és a potenciális nemzetközi jogi eljárásokról is olvashatnak.

További részletek a Figyelő 27. számában!